A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub fellebbezést nyújtott be Paks II környezetvédelmi engedélye ellen. A kiadott engedély alapjául szolgáló környezeti hatástanulmány (KHT) ugyanis több ponton hiányos. Nem ad választ arra, mi történne súlyos baleset esetén; hol tárolnák véglegesen a kiégett fűtőelemeket; vagy hogyan hatna az erőmű hőterhelése a Duna élővilágára. A szervezetek álláspontja szerint felelőtlenség egy ennyire megalapozatlan környezeti hatásvizsgálat alapján kiadni a környezetvédelmi engedélyt az atomerőműre. Paks II helyett a tiszta és helyi erőforrásokon alapuló megújulóenergia-rendszerek fejlesztése és elterjesztése szolgálná az ország érdekeit.
A Greenpeace és az Energiaklub október 17-én benyújtotta fellebbezését az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez Paks II környezetvédelmi engedélye ellen. A két szervezet kirívóan jogsértő részeket és hiányosságokat talált az engedélyben és az engedély alapjául szolgáló környezeti hatásvizsgálati anyagban. [1]
A hatóságok által megfogalmazott követelmények sok esetben nem számonkérhetőek. Kirívó hiányossága az engedélynek, hogy Paks II leszerelésére, leállítására, felhagyására vonatkozóan nincsenek egyértelmű előírások. Továbbá nem tisztázottak a kérelmező feladatai a radioaktív kibocsátásra vonatkozóan se. [2] A közigazgatási joggyakorlat szerint pedig nem megengedett a határozatokban az ilyen bizonytalan megfogalmazás.
„Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik egy olyan elemzés, amellyel megelőzhetőek lennének az emberi hibára és a szándékos károkozásra – például a terrorizmusra, szabotázsra, háborús cselekményekre – visszavezethető súlyos balesetek. Fukusima és Csernobil tragédiája pedig már bebizonyította: súlyos, előre nem látható balesetek igenis történhetnek” – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.
Téves továbbá a hatástanulmányban szereplő Natura 2000-hatásbecslés. [3] A Duna egész szakasza Natura 2000-terület, amivel a kibővített erőmű közvetlen kapcsolatban lenne. A KHT semmilyen biztosítékot nem ad arra, hogy Paks II kibocsátott hűtővize nem fogja a megengedett korlát fölé melegíteni a Dunát. Ha ez megtörténne, az visszafordíthatatlan ökológiai változásokat okozna az ország ívó- és öntözővízkészletét adó, védett folyó életében. A Duna hőterhelése emellett sérti a Víz Keretirányelvben és a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben előírt kötelezettséget is.
„Az atomerőműből származó radioaktív és nukleáris hulladék végleges kezelése környezeti szempontból kulcsfontosságú. Paks II mégis úgy kapta meg a környezeti engedélyt, hogy nem tudni, mi lesz az erősen sugárzó kiégett fűtőelemek sorsa. [4] [5] Erre még mindig nincs kidolgozott koncepció, annak ellenére, hogy utóbbit nemzetközi kötelezettség is előírja [6]” – mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.
A Greenpeace és az Energiaklub úgy látja, Paks II környezetvédelmi engedélyét felelőtlenség volt kiadnia a hatóságoknak. Az atomerőmű bővítése teljesen feleslegessé válna, ha a kormány elkezdené fejleszteni a biztonságos, tiszta és versenyképes megújuló energiaforrások hálózatát, mely Magyarország orosz energiafüggőségét is csökkenteni tudná.
