Előadások nem csak múzeumi kollégáknak
minden hónap harmadik hétfőjén 3 órától
az Iparművészeti Múzeum Könyvtárának olvasótermében
Program, 2016. ősz
. szeptember 19., hétfő, 15 óra:
Pandur Ildikó: Kiállítási rács 1883-ból. Az Iparművészeti Múzeum első évei a Régi Műcsarnok (Régi Zeneakadémia) épületében
Kovácsoltvas-gyűjteményünk ismeretlen eredetű, ún. raktári anyagként beleltározott műtárgyai közül a múzeum Adattárában a közelmúltban felbukkant rajz alapján többet is az Iparművészeti Múzeum egykori kiállítási rácsának darabjaként sikerült azonosítani.
Az Üllői úti palota 1896. évi felavatása előtt az Iparművészeti Múzeumnak nem volt önálló épülete. Az 1872. évi alapításától folyamatosan gyarapodó gyűjtemény kezdetben a Nemzeti Múzeumban, majd 1877-től az akkor megnyílt (régi) Műcsarnokban várta a látogatókat.
Ebbe az Andrássy úti épületbe készült Jungfer Gyula műhelyében az a bejárati rács, amelynek kapcsán szóba kerül a múzeum korai időszaka, a műcsarnoki első, rendszerezett kiállítás is.
. október 17., hétfő, 15 óra:
Gálos Miklós: Egy (majdnem) elveszett műkincs – Antonio Tempesta festménye(i) az Iparművészeti Múzeumban
Ismeretlen műtárgy bárhol felbukkanhat – még egy múzeumban is. Ritka eset, hiszen a múzeumok híven őrzik és nyilvántartják a rájuk bízott tárgyakat, de nem példa nélküli. Az előadás egy 90 évvel ezelőtti és egy mai történetet mutat be. A két történetnek ugyanaz a főszereplője, a 17. század elején Rómában alkotó Antonio Tempesta. Az Iparművészeti Múzeumban idén előkerült, romos műtárgyának nemcsak történetéről, hanem restaurálási lehetőségeiről is szó esik majd.
. november 21., hétfő, 15 óra:
Serfőző Szabolcs: Mária Terézia koronázási díszruhája és „magyaros” uralkodóportréi
Az írott és képi források tanúsága szerint a 16. század végéig nyúlik vissza az a hagyomány, mely szerint Habsburg-dinasztia tagjait magyaros főúri viseletben koronázták magyar királlyá. Ennek megfelelően az 1741-ben Pozsonyban megkoronázott Mária Terézia is magyaros díszruhát viselt a ceremónia során. Számos portrén, amelyek hangsúlyozottan magyar uralkodóként ábrázolják Mária Teréziát, a királynő ebben a reprezentatív öltözékben látható. A díszruha egy része pluvialévá, azaz vecsernye-palásttá átalakítva máig fennmaradt az egri székesegyház kincstárában. Az előadás a „magyaros” koronázási díszruhák kora újkori hagyományának kontextusában mutatja be Mária Terézia díszruháját.
. december 19., hétfő, 15 óra:
Fáykiss Kata: Amikor 99-en díszítettük a karácsonyfát – Egy múzeumpedagógus naplója
A múzeumpedagógus egy igen fura szerzet. Egyszerre lexikon és kitűnő mesemondó. Ügyes képzőművész, határtalan fantáziával. Tervez, szervez, kivitelez – izgalmas programok megálmodója. Útitárs a kalandok során, és jó barát, ha a szükség úgy hozza.
Sokak számára még mindig újdonságként hat, hogy napjainkban a legtöbb múzeum rendelkezik már külön múzeumpedagógiai osztállyal. A fenti sorok olvastán pedig joggal merülhet fel bennük a kérdés, mit is csinál valójában egy múzeumpedagógus? Miért van szükség rá? Kikhez, melyik korosztályhoz szól?
Az év utolsó előadásán múzeumpedagógusaink mesélnek nekünk munkájukról és tapasztalataikról. Ötleteket kaphatunk, hogyan köthető le a fiatalabb korosztály figyelme, és ha jobban odafigyelünk, kiderül, ők is szeretnek múzeumba járni!
Röviden az előadássorozatról:
Mottónk Miklós Páltól, múzeumunk egykori főigazgatójától származik: A tárgyak hatása alól senki sem vonhatja ki magát. Lehet nem olvasni, nem járni színházba, múzeumba, kiállításra, de tárgyak és építmények nélkül nem lehet élni. Ha ezt végiggondoljuk, egy furcsa ellentmondásra bukkanunk: a kivétel nélkül mindenkit, az egész társadalmat hatásába vonó tárgyakkal esztétikai vonatkozásban kevesebbet törődünk, mint a lényegesen kisebb körben ható, nagy eszmei értékű műalkotásokkal.
Az Iparművészeti Múzeum nemcsak a magyar építészettörténet egyik legjelentősebb épülete és nemcsak egy nemzetközi szinten jegyzett műtárgygyűjtemény, hanem egy szakmai közösség is, amely hivatását a műemlék épületben, a gyűjtemény gondozása révén gyakorolja. Okkal gondoljuk, hogy a műtárgyakkal kapcsolatos munka közérdeklődésre tart számot, különösen mivel számos szakterület egyetlen hazai specialistája dolgozik itt.
Az ország egyetlen iparművészeti múzeumának fontos feladata, hogy a tárlatvezetéseken, gyerekfoglalkozásokon és egyéb hagyományos programokon túl rendszeresen tájékoztassa az érdeklődőket a múzeum falai között zajló munka eredményeiről, mindenekelőtt a legújabb kutatásokról és restaurálásokról.
Az Iparművészeti Múzeum először 1900-ban indított ingyenes ismeretterjesztő előadásokat a „művelt közönség számára”. Most ezt a hagyományt felelevenítve havi egy alkalommal, egy hétfő délután a könyvtár olvasótermében rendezünk ingyenes előadásokat az érdeklődők számára. Hétfőnként a kiállítások zárva vannak, az épület csak a múzeum saját munkatársaié. Ekkorra hívjuk a műtárgyak és a múzeumi kulisszatitkok iránt érdeklődőket, ezért lett sorozatunk címe éppen Zárva tartás idejére. Célunk, hogy a régi korok iparművészete, a design vagy a divat kedvelői számára olyan információkat nyújtsunk, amilyenekhez más forrásból nem juthatnak hozzá. Szeretnénk megmutatni, miért érezhetünk lelkesedést, sőt, tiszteletet is a tárgyak iránt. Az érdeklődők nyilván kíváncsiak arra, kik töltik az életüket a műtárgyak között, és biztosan vannak olyan kérdéseik, amelyeket csak a tárgyak kutatói, restaurátorai tudnak megválaszolni. A sorozat előadásai minden hónap harmadik hétfőjén három órakor kezdődnek.
A 2016. évi program korábbi előadásai:
Május 23., hétfő, 15 óra:
Prékopa Ágnes: Groteszk és irónia a tárgyak felől nézve
Június 20., hétfő, 15 óra:
Balla Gabriella: Miért szereti a japán közönség a herendi porcelánokat?
