A Magyar animáció 100 című filmtörténeti kiállítást a magyar animációsfilm-készítés centenáriuma alkalmából állította össze a Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben. A tárlat az első amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon nézőcsúcsokat döntögető kortárs animációs kisfilmekig mutatja be a magyar animáció sokféle és változatos történetnek legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat.
A kiállítás áttekinti a magyar animáció történetét, amely 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István trükkfilmjeivel, a nagyüzemi gyártás pedig a Macskássy Gyula által vezetett budapesti reklámfilm-műteremben az 1930-as, 1940-es években indult el. A következő jelentős időszakot az 1950-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdió fémjelzi, amely évtizedekre a magyar animáció alapintézményévé vált. Itt a 60-as évektől egymás után születtek a ma is ismert animációs mozifilmek és tévésorozatok, valamint a külföldi fesztiválokon nagy sikerű művészi animációk, többek között Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje, amely az első magyar film volt, amely Oscar-díjat kapott.
A rendszerváltozás óta eltelt 25 év a gyártási és financiális nehézségek ellenére is bővelkedik kultikus filmekben és nemzetközi sikerekben, példaként ott van az Oscar-jelölt Maestro, az Annecy-fődíjas Nyócker!, vagy a videómegosztókon is milliós nézőszámot elérő, 100 részes Magyar népmesék. A kortárs magyar animáció utánpótlásának egyik legfőbb intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME-s diákmunkák mind gyakrabban szerepelnek sikerrel a világ legrangosabb fesztiváljain. A kiállításon is találkozhatunk a MOME-n végzett új-generációs rendezőkkel és siker filmjeikkel, többek között Vácz Péter Nyuszi és Őz c. animációs filmjével valamint Bucsi Réka Symphony No. 42 rövidfilmjével is.
A magyar filmgyártás történetének egyik legszínesebb fejezete az animációs film. Olyan máig népszerű karaktereket köszönhetünk neki, mint a Kiskakas, Gusztáv, Vuk, a Mézga család vagy Grabowski. És noha az animációs rendezők játékfilmes kollégáikhoz képest kevésbé ismertek, nem kell senkinek sem bemutatni a magyar animáció máig legnépszerűbb alkotásait jegyző Macskássy Gyulát, Dargay Attilát, Nepp Józsefet, Foky Ottót, Ternovszky Bélát, Cakó Ferencet, Varga Csabát vagy M. Tóth Gézát, Jankovics Marcellt, Gyulai Líviuszt és Orosz Istvánt.
A kiállítás magyar–angol nyelvű. A képekkel gazdagon illusztrált szöveges tárlatot klasszikus és kortárs magyar animációsfilmekből összeállított vetítési program kíséri. Az eredeti bábok és a rajzfilmekből vett eredeti képek révén a látogatók betekinthetnek az animációs film készítésének kulisszatitkaiba is.
