Hüvelyes Lajost, a terézvárosi lakásából péntek délután rendőri akció keretében kilakoltatott 72 éves rokkantat a pomázi Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Nonprofit Kft. kórházának pszichiátriai osztályára szállították, ahol szombat délután felkereste a Magyar Szociális Fórum alapító-szervezője, hogy első kézből tájékozódjon a hatóságok vele szemben történt eljárásáról.
Hüvelyes Lajos tiszta logikával a következőket mondta Simó Endrének: „Péntek délután kb. fél négykor megjelent lakásomnál a VI. kerületi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat képviselője, valamint Dr. Szelényi Andrea orvos, és egy fényképet mutatott nekem arról a tatárszentgyörgyi házról, amelybe át akarnának költöztetni. Méltatták szépségét és előnyeit, és gondozást is kilátásba helyeztek ott. Megkérdeztem tőlük, miért nem itt gondoskodnak rólam, ahol most lakom. Magának ott jobb lesz – mondták nekem. Erre azt válaszoltam, hogy miért kellene hinnem a szép szavakban, amikor eddigi tetteik ennek az ellenkezőjét mutatják. Itt akarok maradni az Izabella utcai lakásban, és inkább öngyilkos leszek, ha nem hagynak békén. Röviddel ezután 8-10 rendőr jelent meg a lakásom előtt, és amikor kiléptem a küszöbre lerántottak, belegyömöszöltek egy tolószékbe, beteg bal karomat jajveszékelésem közepette kicsavarták, és hátam mögé kulcsolt kezemet bilincsbe verték. ’Maga ön és közveszélyes’ – mondták -, megkérdezték, hol tartom a gyógyszert és az alkoholt, amivel meg akarom ölni magamat, elkezdtek kutatni utánuk, anélkül, hogy felmutattak volna házkutatási engedélyt. Igaz, magam is elfelejtettem elkérni tőlük, de úgyis tudtam, hogy nem találnak semmit. Amikor üres kézzel kijöttek, kigurítottak a mentőkocsihoz, és mint egy zsákot beledobtak a kihúzott ágyba. Kis híján kigurultam belőle az úttestre. Kérésem ellenére nem engedték meg, hogy magamhoz vegyem személyi okmányaimat, 9 ezer forintnyi pénzemet, sem pedig a mobiltelefonomat. A mentőautóban még le is kötöztek, nehogy elfussak, majd vitatkozni kezdtek arról, hogy velem jöjjön-e rendőr, vagy ne. Úgy döntöttek, hogy rendőri kísérettel szállítanak be, mert akkor 4 napig tarthatnak benn, különben két nap múlva ki kell engedniük. A bilincset csak akkor vették le rólam, amikor ide érkeztünk a kórházhoz. Úgy viselkedtek velem, mint egy barommal. Jogfosztottként kezelnek”.
A Gálfi Béla kórház I. számú pszichiátriai osztályára elektromágneses zárral felszerelt sínen csúszó rácsos üvegajtón át lehet bejutni, távirányítós zárkioldó berendezés aktiválása után. Az ápolónők közül volt, aki udvariasan és előzékenyen viselkedett velem, és olyan is akadt, aki kevésbé. A négyágyas kórtermek tiszták – számolt be róla Simó Endre, akinek Hüvelyes elmondta, hogy nem ő az egyetlen, akit kilakoltatása után oda zártak be.
A jövő héten orvosi igazságügyi bizottság keresi majd fel Hüvelyes Lajost, hogy megállapítsa a nyilvánvalót, azt, hogy valóban nem zártosztályon a helye. Beszámíthatatlannak akartak feltüntetni, hogy kilakoltathassanak és elbánjanak velem. Ez nem egészségügyi kérdés, hanem politika. Így működik ma a jogállam – mondta keserűen a meghurcolt ember.
