Megsértette a magyar állam egy iráni meleg menedékkérő emberi jogait, amikor menekültügyi őrizet címén 60 napra rács mögé zárta – mondta ki a strasbourgi bíróság. A menekültügyi őrizetre az európai jog csak kivételes esetben, az egyéni körülményeket gondosan mérlegelve ad lehetőséget. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele esetében mind a mérlegelés, mind a kivételes helyzet hiányzott Ehhez képest a menedékkérők közül ma is százakat tartanak fogva így Magyarországon.
Több tekintetben is úttörő döntést is hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Egy részről az első olyan Magyarországról jövő ügyben ítélkezett a strasbourgi bíróság, ahol kimondták, a kérelmezőnek mint melegnek is sérültek az emberi jogai. Másodszor most először állapították meg, hogy egy itteni menedékkérőnek a menekültügyi őrizete jogellenes volt, megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
O. M., a Helsinki Bizottság ügyfele Iránban élt. Melegként valós életveszélyben volt, mert országában széles körű kulturális és vallási előítéletek élnek a homoszexualitásról. Az iráni állam pedig halálbüntetéssel fenyegeti a meleg férfiakat. Ügyfelünk helyzetét még az is rontotta, hogy környezete számára kiderült, meleg. Egyenesen családja jelentette fel. Büntetőeljárás indult ellene, ezért menekült el hazájából.
Útján 2014 júniusában tartóztatták fel a magyar rendőrök. Ő rögtön menedéket kért, és azt is elmondta nekik, miért menekül. Ehhez képest a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elrendelte 72 órás menekültügyi őrizetét, amelyet a magyar bíróság 60 nappal meg is hosszabbított. Csak azután szabadult, és kerülhetett nyitott menekülttáborba. Utóbb egyébként különösebb zökkenő nélkül megkapta a nemzetközi védelmet, menekültként ismert el az a menekültügyi hatóság, amely korábban bezáratta. Ma is Magyarországon él.
O. M. és a Helsinki Bizottság első pillanattól vitatta, hogy bármiféle jogalapja és értelme lett volna az iráni férfi fogvatartásának. Ezért Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvéde a strasbourgi bírósághoz fordult, miszerint a magyar állam önkényes eljárása megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a jogellenes fogvatartást tiltó cikkét.
A bíróság igazat adott neki, és megállapította az egyezménysértést. Az is kiderül az indoklásból, hogy ügyfelünket jogszerűen a magyar állam semmiképpen sem helyezhette volna menekültügyi őrizetbe. 7500 euró igazságos elégtételt ítéltek meg neki, és 3395 költségtérítésre is kötelezték a magyar államot.
O. M. ítélete önmagán túli jelentőségű. Újra rámutat ugyanis a menedékkérők fogvatartásával kapcsolatos rendszerszintű problémákra. Jogilag is elfogadhatatlan, hogy Magyarország önkényesen rak rács mögé háború és üldöztetés elől menekülő embereket.
Ezen túl a magyar menekültügyi rendszer érzéketlen az ideérkező menedékkérők egyéni helyzetére. Ez minden ízében embertelen körülményeket teremt az átlagnál sérülékenyebbek számára. Éppen öt napja rendelték el például egy deréktól béna szíriai ügyfelünk őrizetét (igaz, őt hétfőn a bíróság szabadította). Jelen esetben egy meleg embert zártak olyanok közé, akikről feltételezhető, hogy ellenségesek a homo- és transzszexuálisokkal. Az ő védelmük még a nyílt táborokban sincs megnyugtatóan megoldva.
A háború, kínzás, üldöztetés elől menekülők tömeges fogvatartása hungarikum, egyetlen más európai uniós országban sem fordul elő.
A Magyar Helsinki Bizottság következetes és a mai strasbourgi ítélettel is igazolást nyert álláspontja, hogy a menedékkérők fogvatartására csak szigorúan kivételes esetben kerülhet sor, pl. igazolt nemzetbiztonsági kockázat esetén. Kérelmezők tömeges és automatikus fogvatartása jogellenes, ráadásul rendkívül drága a magyar adófizetők számára. Az őrizet végén pedig a kérelmező – ha akar – ugyanúgy továbbáll Nyugatra, mint tette volna az őrizet nélkül, tehát „visszatartó ereje” sincs.
