Visszaesett a megszűnő vállalkozások száma májusban

Amint az várható volt, alaposan visszaesett a cégtörlések száma májusban. Az áprilisi 5400-as cégtörlési rekord nem illett az utóbbi időkben megindulni látszó csökkenési tendenciába, ezért nem meglepő, hogy májusban kompenzált a Cégbíróság, és csak 3800 vállalkozást szüntetett meg.

Az áprilisi – rekordnak számító – 5400 vállalkozás után májusban csak 3781-et törölt a Cégbíróság. „Ez nagy csökkenésnek látszik, valójában azonban jól illeszkedik az év elejétől megindult csökkenő tendenciába, vagyis azt mondhatjuk, hogy a korábbi jelzéseknek megfelelően inkább az áprilisi magas adat lógott ki a trendből” – mondja Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója.

Valóban a tavalyi utolsó negyedév 4650 darabos havi átlaga után az első negyedév a maga 3830-as átlagával stabil csökkenést mutatott a cégmegszűnések terén. Ennek hátterében az áll, hogy lassan lezárulnak azok a törléshez vezető eljárások – mindenek előtt kényszertörlések –, amelyeket 2014-ben nagy számban indított a cégbíróság, hogy véget vessen az alvó vállalkozások korának Magyarországon. Az akció a cégvilágot érintő többi kormányzati szigorító intézkedéssel együtt sikeresnek volt mondható, a bejegyzett cégek száma a 2013-as 605 ezres csúcsról mára 550 ezer köré csökkent. „Történt mindez anélkül, hogy ez a 8,5 százalékos csökkenés megrázta volna a gazdaságot. Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a korábbi években a hazai cégstruktúra tele volt érdemi gazdasági indok nélkül működő cégekkel. Elindult némi koncentrálódás, ugyanakkor a mostani felszámolási és cégtörlési számok is azt mutatják, hogy még elég messze vagyunk az egészséges cégstruktúrától” – mondja Pertics Richárd.

„Ahhoz, hogy megértsük, miért tartanak ilyen sokáig az egyes cégbírósági eljárások, fontos megérteni, hogy a hatóság keze ezek lefolytatásában nagyon meg van kötve. A cégbírósági eljárásokat bemutató folyamatábrán jól látszik, hogy a hatóság milyen összetett munkát végez, és az egyes eljárás típusok milyen könnyen fordulhatnak át más – adott esetben még bonyolultabb – eljárásokba, vagyis hogyan lesz mondjuk egy egyszerűnek induló kényszertörlésből hosszan elnyúló felszámolás” – mondja Pertics Richárd. – Képzeljük el, hogy a folyamatábra lényegében összes ablakához egy határozat, egy arról szóló értesítés, adott esetben az értesítés megismétlése, és esetleg jogviták tartoznak, és ezekhez mind olyan határidők kapcsolódnak, amiket a cégbíróságnak ki kell várnia. El lehet képzelni ezek után, hogy mi tart egy eljáráson adott esetben több mint egy-másfél évig.

„Az összetett folyamatokból is látni, hogy nagyon nincs tere már a jogszabályok további bonyolításának, de még a jelenlegi rendszer sem ért el átütő sikereket a rendszer megtisztításában. Ez azért van, mert a cégjogi környezet nagyjából elérte a teljesítőképességének maximumát. Egyszerűsíteni nem lehet, mert a jogi kiskapukkal történő visszaélések száma növekedne, de a rendszer összetettségéből fakadó adminisztrációs teher már így is akkora a cégeken és a központi szerveken, hogy további szabályok már érdemben rontanák az egészséges cégek hatékonyságát is” – mondja Pertics Richárd.

Ebből a látszólagos patthelyzetből csak maguk a cégek tudnak kitörni azzal, hogy üzletfeleiket alaposan átvilágítják, és ezzel a rendszert egy öntisztuló folyamatba kényszerítik, amelyben az üzleti etika lassú, de biztos javuló pályára áll. Komoly fejlődés volt ezen a téren az elmúlt években, de a mai napig sokan kényszerpályán mozognak, és nem tehetik meg, hogy válogassanak üzletfeleik között. Így továbbra is nagy számban jönnek létre ügyletek kockázatos cégekkel, ezen keresztül pedig a cégstruktúra további részeibe is eszkalálódnak a kockázatossági tényezők.

Bármilyen bonyolult is a cégbírósági eljárás, a 2013 és 2014 fordulóján indított nagyszámú kényszertörlés hamarosan lezárul, még akkor is, ha azok egy része felszámolásba torkollott. „Éppen ezért azt gondoljuk, hogy 2016 második felében kevesebb megszüntetésről szóló határozatot tesz majd közzé a cégbíróság, mint eddig, és határozottan mutatósabbá válik a cégstatisztika” – mondja az Opten igazgatója.

Ami az egyik oldalon öröm, az a másikon bánat, a cégalapítások száma ugyanis májusban ismét 2000 alá csökkent, ami azt mutatja, hogy a magyar tőketulajdonosoknak továbbra sem jött meg a kedve a vállalkozáshoz. „A cégbejegyzések száma a második egymást követő hónapban csökken egy eleve alacsony szintről, holott egy prosperáló gazdaságban, kedvező hitelfeltételek mellett javuló vállalkozási kedvet kellene tapasztalnunk, vagyis azt látjuk, hogy a vállalkozói bizalom nem akar helyreállni” – mondja Pertics Richárd.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index májusi értéke regionálisan 11 százalék körül mozogott. Megyei szinten nézve a májusi Opten – CFI Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye produkálta.

Opten – CFI megyénként, 2016. május