PAKS II SÚLYOS GAZDASÁGI VESZTESÉGEKET JELENTENE MAGYARORSZÁGNAK
A Greenpeace megbízásából készült új gazdasági tanulmány bemutatja: Paks II csak nagymértékű állami támogatással működne Paks II akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak, állítja a Candole Partnersnek [1] a Greenpeace felkérésére készített tanulmánya, mely a tervezett paksi bővítést vizsgálja pénzügyi, gazdasági szempontból. A tanulmány rámutat: nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks II gazdaságos lenne, valamint az atomerőmű-bővítés ellehetetlenítené Magyarországon a jövő fő energiaforrásának számító megújulók terjedését is. A Greenpeace mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy hagyjon fel az energiapiacot centralizáló, orosz függést okozó, drága és veszélyes Paks II tervével, és a világtrendekkel összhangban támogassa a decentralizált megújuló energiarendszerek terjedését.
A Candole Partners tanulmánya Paks II várható kiadásait és bevételeit veti össze a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” adataival, [2] a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel számolva. [3] A megtérülési ráta a tanulmányban felvázolt hat forgatókönyv mindegyikében alatta marad a tőkeköltségeknek. [4] [5]
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának is megküldött Candole-tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Paks II kizárólag a „Rothschild-tanulmányban” használt irreálisan magas világpiaci áramárakkal lenne költséghatékonyan megvalósítható. [6] Reális adatokkal számolva viszont kimutatható, hogy Paks II felépüléséhez és üzemeléséhez állami támogatásra van szükség, melynek mértéke forgatókönyvtől függően akár a 285 milliárd forintot is elérheti. [7] Vagyis a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” téved: az új erőmű működtetése sem pénzügyi, sem energetikai szempontból nem jó beruházás.
Paks II ügyében jelenleg mélyreható vizsgálatot folytat az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, tiltott állami támogatás kérdéskörében. [8] A Candole-tanulmány bemutatja, hogy egy új, állami támogatással felépülő és működő atomerőmű – függetlenül attól, hogy az MVM vagy más állami cég tulajdonában áll – a magyar állam piaci erőfölényének növelésével súlyosan torzítaná a magyar energiatermelési piacot. [9] A befecskendezett állami támogatással az atomenergia versenyelőnybe kerülne, kiszorítva a nukleáris energia alternatíváit is a magyar energiapiacról. [10] Álláspontunk szerint ezért a hatályos uniós jogszabályok tükrében Paks II finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül.
„Ahelyett, hogy a világtrendekkel összhangban a megújuló energiatermelésbe fektetne a kormány, a Paks II projekttel piacilag és adminisztratív szempontból is (lásd napelemadó, széltender leállítása stb.) ellehetetlenítené megújuló energiahordozók elterjedését. Ahogy a Candole-tanulmányból is látszik, a projekt komoly gazdasági hátrányt okozna az országnak, tekintettel a megújulók árának várható folyamatos csökkenésére. Így Paks II nemcsak Oroszországnak szolgáltatná ki évtizedekre hazánkat, de még Magyarország versenypiaci helyzetét is rombolná a nemzetközi energiapiacokon” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
NPP Paks: Economic Feasibility, Impact on Competition and Subsidy Costs, Candole Partners, May, 2016:
http://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf
Háttéranyag a sajtónak
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/sajtohatteranyag/
Kérdések és válaszok
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks-II-Candole/K-V/
