Olyan szépnek látom, amikor az 51 éves anyukám, a 79 éves anyukájával megbeszéli az élet nagy dolgait. Egy kicsit úgy érzem, hogy felborult a rend, mert:
30 múltam, és még nincs gyermekem. Én már 11 éves voltam, amikor édesanyám annyi idős volt, mint most én. A mi generációnk belekerült egy teljesen új létformába, életformába, amit még senki nem élt meg. Mi próbáljuk ki, hogy milyen ez. Nem törvényszerű, de a most születendő gyermekeknek esetleg hamarabb meg kell tapasztalniuk, hogy milyen szülő nélkül élni.
Egy alkalommal beszélgettem Kiss Tibivel, akkor született meg náluk a Kiss-baba, mutatta a képeket, és azt mondta, hogy nagyon valóságban tart ez a gyermek, mindig visszaránt – ez olyan csodálatos, és ijesztő is egyben.
Életet adni nagyon nagy felelősség, de közben fantasztikus dolog: Azt látom a barátnőimen, hogy szenvednek az anyaság fogalmával rendesen, de azt mondják egytől egyig, hogy ennél csodálatosabb dolog nincs az életben, és én is így gondolom.
Látom anyám szemét, amikor a színpadon vagyunk, és én megértek abból mindent.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=QODNl8zeq2M
