Az elmúlt évek tömeges méretű kivándorlása új helyzetet teremtett a nemzetpolitikában. Több tízezres magyar közösségek szerveződtek Nyugat-Európában és a tengeren túlon, ám a legújabb kori emigráció támogatása a mai napig esetleges, hiányzik a határozott kormányzati akarat és cselekvési terv. Márpedig szembe kell néznünk azzal, hogy a kivándoroltak jelentős része belátható időn belül nem tud vagy nem akar visszatérni az anyaországba, így az ő oktatásuk, hitéleti és kulturális tevékenységük segítése állami feladat, amely saját intézményrendszert és finanszírozást tesz szükségessé. Ennek kiépítését a Jobbik kormányra kerülve haladéktalanul meg fogja kezdeni.
Minderről sokadik alkalommal győződhettem meg szombaton befejeződött dublini utam során, ahol az érintett magyar szervezetek egybehangzó véleménye szerint megalapozott igény van egy Magyar Ház állami segédlettel történő létrehozására. Ez számos kiváló magyar intézménynek és programnak adhatna otthont, köztük a Dublini Magyar Iskola és Óvodának, amely jelenleg hétvégi oktatással járul hozzá az írországi magyar családok identitásőrzéséhez. Az iskola vezetői ehhez külön tantervet dolgoztak ki, amely példaértékű lehet más külföldi magyar oktatási szervezetek számára is. Reméljük, hogy ezen javaslatokat a magyar kormány is elfogadja majd.
Május 13-án megalakult a Jobbik Dublini Baráti Köre, amely München, New York, London, Bécs, Zürich és Bristol után mozgalmunk hetedik külföldi csoportja lett. Új tagjainkkal való beszélgetéseken ismét felmerült a magyarországi választásokon való részvétel nehézsége, nevezetesen hogy a fővárosoktól távol élők is csak a nagykövetségen voksolhatnak, így sokan csak drága és fáradságos út árán tudnak élni szavazati jogukkal. A Jobbik ezért ismételten felszólítja a magyar kormányt, hogy – eleget téve korábbi ígéreteinek – vegye napirendre a kérdést, és külhoni nemzettestvéreinkhez hasonlóan a gazdasági emigrációba kényszerült honfitársainknak is biztosítsa a levélben szavazást lehetőségét.
Szávay István, a Jobbik alelnöke
