Magyarország napjainkban 858 fegyveressel, köztük 822 katonával és 36 rendőrrel vesz részt a nemzetközi békefenntartó küldetésekben, és polgári válságkezelő missziókban, tavaly 7.992.719 dollárt költött az ENSZ-műveletekre, az idén pedig négy millió dollárt költ majd
– hangzott el azon a szolnoki konferencián, amelyet a Magyar ENSZ Társaság és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara szervezett a Magyar Honvédség szolnoki Béketámogató Kiképző Központjában. „Az ENSZ békefenntartás reformja” c. tanácskozásra a Magyar Békekört is meghívták, a szervezetet alapítója, Simó Endre újságíró képviselte.
A konferencia szervezői az ENSZ égisze alatt történő békefenntartás fiatalok körében történő népszerűsítését tartották fő céljuknak, és arra biztatták a teremben helyet foglaló civil és egyenruhás egyetemi hallgatókat, hogy alapozzák meg nyelvtudásukat, ne csak angolul tanuljanak, hanem arabul, franciául és spanyolul is, mert a békefenntartók iránt ezeken a nyelvterületeken van a legnagyobb kereslet Afrikában és a Közel-Keleten. Az ENSZ havi 1332 dollárt fizet egy-egy békefenntartónak, s az összeg lassan emelkedik. A NATO és az EU békefenntartó műveleteinek zöme is ENSZ-zászló alatt történik. A szolnoki Béketámogató Kiképző Központ 77 fős oktató gárdájával, és 107 fős személyi állományával további három évre, 2019-ig elnyerte a világszervezet hivatalos akkreditálását. Ez azt jelenti, hogy a magyar központban felkészülők végzettségét és szakértelmét nemzetközileg is kompatibilisnek ismerik el. Eddig a világ 66 országából 680-ban vettek részt a képzésben, legközelebb 30 ország ötven hallgatóját várják Szolnokra tanulni. „A konfliktusok miatt egyre nagyobb szükség van az ENSZ-re” – mondta Szenes Zoltán vezérezredes, a honvédség volt vezérkari főnöke, egyetemi tanár, Drót László ezredes, a Bocskai István lövészdandár parancsnokhelyettese pedig kijelentette: „Az ENSZ békefenntartó tevékenysége gondolkodásunk egyik sarokkövévé vált”.
Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese előadásában utalt a világban végbemenő erőegyensúly-eltolódásra Ázsia javára, és a biztonsági kockázatokra, köztük a békefenntartás dilemmáira a társadalmi elégedetlenség és a leszakadó társadalmi rétegek miatt. Komoly forráshiánnyal szembesülnek az országok katonai téren a növekvő szociális kiadások miatt, ezzel az állapottal a következő 15 évben is számolni lehet – mondta. Várhatóan hosszú távon megmaradnak a kiber-védelmi hiányosságok, de a legnagyobb kihívásnak az államok meggyengülését tartotta, példaként említve Afganisztánt és azokat az országokat, amelyekből a migráció kiindul. Azt mondta, hogy „a békének elsőbbséget kell élveznie az igazságossággal szemben, mert béke nélkül igazságosság sem lehetséges”. Nem tért ki a béke társadalmi tartalmára, viszont elismerte, hogy „biztos és élhető feltételeket kell biztosítani a migráció sújtotta országokban”.
Erdős André volt ENSZ nagykövet úgy vélekedett, hogy „félre kell tenni a szuverenitás elvét, ha a békét és a biztonságot veszély fenyegeti”. Példaként említette a Szerbiával szembeni 1999. évi NATO-légitámadást, melyre az ENSZ nem adott felhatalmazást. Idézte Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárt, aki szerint az emberi jogok tiszteletben tartásának elve elsőbbséget élvezhet az ENSZ más elveivel szemben, és szélesebb beavatkozásra adhat lehetőséget. Szenes Zoltán vezérezredes szerint „elvvé vált, hogy a kéksisakosoknak be kell avatkozniuk, ha a civil lakosságot veszély fenyegeti”, ugyanakkor elismerte, hogy a parancs kiadása elől olykor maguk a New York-i elöljárók térnek ki, nem lehet őket elérni, nem vállalják a felelősséget, noha a békefenntartóknak a helyzetnek megfelelő instrukcióra volna szükségük, hogy eleget tehessenek feladatuknak a terepen. Az utóbbi években jelentősen nőtt a békefenntartó katonákat ért emberi veszteség – tudatta.
Horváth Gábor dandártábornok, a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnokságának mb. szárazföldi összhaderőnemi főnöke a konferencia záróbeszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország először Vietnamban vett részt békemisszióban 1975-ben. Az ENSZ-re még nagyobb szükség lesz a jövőben, mert van, ahol sem a NATO, sem az EU nem elfogadható – mondta. „Mi magyarok tartsuk fenn békefenntartó szerepünket, és maradjunk hűségesek hazánkhoz” – mondta.
