Legyen szívügyünk a kutyák szívének egészsége!
A szívférgesség a kutyák életét fenyegető, súlyos megbetegedés. Az elváltozás hátterében a 10-30 cm hosszúságot is elérő fonálféreg, a szívféreg áll, mely a kutya szívében, tüdejében és a tüdő nagyobb ereiben él. Kártétele következtében tüdő és szívelégtelenség alakul ki, illetve több belső szerv károsodásáért is felelős lehet a kifejlődése során a szervezetben történő vándorlásának köszönhetően. Háziállataink közül a szívférgesség a kutyák és macskák ritkán a vadászgörények parazitás megbetegedése, de a hazai vadállományban az aranysakál és a vörös róka is fertőzött a legújabb kutatások szerint.
Ez a megbetegedés korábban főleg a mediterrán területeken fordult elő, de ma már Magyarországon is veszélyezteti a kutyák és macskák egészségét. Leginkább a nagy tavaink és folyóink mellett, azok árterületei mentén az ország több településén is előfordul. Az ország Észak-keleti és Déli régiójában, Budapesten és Pest megyében valamint az Észak-Dunántúli megyékben gyakoribb a megbetegedés előfordulása. Az első estet, mely itthon fertőződött meg 2009-ben írták le először. Azóta egyre gyakrabban akad fenn az állatorvosok szűrővizsgálatai során. A laboratóriumba küldött vérminták esetében 2009-2014 között 17%-os gyakoriságot (PraxisLab) találtak, ami ahhoz képest, hogy korábban itthon ismeretlen volt ez a megbetegedés igen gyors növekedést és terjedést mutat. A terjedés hátterében a globális felmelegedést feltételezhetjük. Klímakutatók szerint 10 évente valamivel több, mint 6 km a területi eltolódás mértéke. Egyes kutatók szerint az utazási szokások megváltozása és elsősorban a Kelet-Nyugati tranzitforgalom is szerepet játszhat ebben.
A kórokozó szívféreg szaporodásához egy köztigazdára, úgynevezett vektorra van szükség. A szúnyog vérszívásakor a fertőzött kutyából származó féreg lárvája a szúnyogba, majd onnan egy újabb vérszívás során, egy másik még egészséges állat testébe kerül, ott fejlődik ki, megkezdi parazita életmódját és szaporodását. A Dirofilaria immitis, azaz a szívféreg lárvái a szervezetben vándorolnak és végül a nagyobb tüdőerekbe és a szívbe jutnak. A paraziták itt akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek és 7-10 évig is élősködnek a szervezetben.
Májusban az esősebb és melegebb idő beköszöntével, a szúnyogok már megfelelő időjárási körülményekkel találkoznak és megkezdik vérszívó, parazita inváziójukat. A szúnyog szezon beindulásával a szívférgesség kialakulásának esélyei is növekednek. A hazai vizsgálatok megállapították, hogy három szúnyog faj is hordozhatja a szívféreg lárváit. Ismert az úgy nevezett egyhetes szabály, mely szerint egy kiadós esőt követően nagyjából 7 nap múlva kelnek ki lárvális alakjukból a szúnyogok. Ezek aztán hatalmas rajokban támadják meg a melegvérű élőlényeket, elsősorban a reggeli és koraesti időszakokban, leginkább az árnyékos, szélmentes területeken. A szúnyogok egyébként nemcsak fonálférgeket, hanem más kórokozókat is terjeszthetnek, ezért a kullancsokhoz hasonlóan egyre nagyobb figyelmet követel a szúnyogok elleni védelem, és a szúnyogcsípés elkerülése, megakadályozása.
A csípéstől számított első 6-7 hónapban a fertőzött állat tünetmentes, azonban a szívféreg felnőtt alakjainak kifejlődésével súlyos problémát, gyakran halált okoznak. Kedvencünk fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel nála. A fertőzést okozó parazitát egyik beteg állatról a másikra terjesztik a szúnyogok, de az ember is megbetegedhet.
Ránk nem jelent halálos veszélyt a szívféreg, mivel a lárva nem tud teljesen kifejlődni az emberi szervezetben. Ember esetében a féreg a tüdőbe is bekerülhet, ahol gócos elváltozásokat okozva elpusztul. A gócok megnehezíthetik a diagnosztikát: mellkasi röntgen alkalmával más elváltozásoknak tűnhetnek.
Egy gyors vérvizsgálat elárulja, hogy kedvencünk fertőzött-e. Ezt érdemes fiatal állatnál félévente, később pedig évente elvégeztetni. Erre figyelmeztet több nemzetközi állatorvosi szervezet is. Negatív vizsgálati eredmény birtokában a kutyán további megelőző kezelést javasolt alkalmazni a betegség terjedésének megakadályozása és a kutya egészségének védelme érdekében. Pozitív lelet esetén hosszantartó, kockázatos és költséges kezelésnek nézünk elébe, legyen szó akár gyógyszeres, akár műtéti beavatkozásról, melyet mindenképpen jobb lenne inkább megelőzni.
A fertőzés gyógyszeres kezelése igen költséges (tizenötször is drágább lehet, mint a megelőzés) ráadásul a kutya egészségére nézve is kockázatos lehet. Előrehaladott szívférgesség esetén előfordul, hogy nem is jár sikerrel. Vannak már sikeres próbálkozások a műtéti megoldásokra vonatkozóan is, melyek szintén költséges és elég kockázatos beavatkozásnak számítanak. A szívférgesség háziállatunk számára halálos lehet, ezért nem szabad várni a tünetek jelentkezéséig, hanem minél előbb és minél szélesebb körben megelőző kezelést javasolt alkalmazni. A megbetegedés elkerülésének legbiztosabb módja a szúnyogcsípés megakadályozása és a szívféreg fertőzés elleni megelőző kezelés alkalmazása, amellyel a szívféreg lárvákat lehet elpusztítani. A szúnyogcsípés és a szívféreg lárva elleni együttes kezelést javasolt alkalmazni, a további mentesség fenntartása érdekében. A szívférgesség terjedését a megfelelő eszközökkel meg lehet állítani!
