Kövesi István alighanem minden idők leghíresebb mészárosmestere. Neve az utóbbi években fogalommá vált.
Sokan ismerték és szerették már életében is. Kuncsaftjai egymásnak adták újlipótvárosi húsboltjának kilincsét; egyszerű emberek és a közélet szereplői: színészek, zenészek, a szocializmus korának hatalmasságai időztek üzletében. A társasági élettel vegyes kereskedelmi forgalom csak részben magyarázható a minőségi húsáruval és a házi készítésű savanyúsággal, kellett ehhez az üzletvezető elbűvölő természete: udvariassága, víg kedélye, közvetlensége is. Környezete azt hihette, mindent tud róla, ám erényeinek sokféleségére csak halála után, titokban tartott gyűjteményének nyilvánossá tételével derült fény.
Az ismeretségi körében szeretve tisztelt ember jelleme és világképe hagyatékán keresztül mutatkozik meg igazán. Gyűjteményének – úgyis mint életművének – egyik legfontosabb vonása a meghökkentően széles látókör. Miközben ő maga csak alig néhány évet szánt iskolapadok koptatására, és életének minden napját a kora reggeltől késő estig tartó fizikai munka töltötte ki, gyűjteménye egy művelt világpolgár portréját rajzolja meg. Olyan mesterek alkotásait vadászta össze, akik saját koruk újításainak ismeretében, az európai kitekintés igényével járták a maguk útját. E művészek közvetlenül, külföldi tanulmányutak alkalmával szerezték tapasztalataikat, s munkáikon keresztül nemcsak szellemileg, de a külhoni helyszínek megidézésével sokszor konkrétan is egy szabadon átjárható és nyitott Európa képe bontakozik ki.
Kövesi István a legszűkebb keretek között élte napjait. Nem utazgatott, nem járt nyaralni, idegenben csak egyszer, a mathauseni koncentrációs táborban járt. Egész életét helyhez kötve, fizikai értelemben bezárkózva töltötte. De otthonában – és ezt senki sem tudta – ablakot nyitott Párizsra, Rómára, Berlinre, Amszterdamra, a holland tengerpartra… A szocializmus szabta korlátok között teljes életre vágyó mészárosmester mikrovilágában nem léteztek sem országhatárok, sem ideológiai táborok. Kövesi István egy egészséges és szabadon lüktető Európát teremtett magának, amelyben napi penzumai után megelégedetten, egyhelyben utazgatott.
A gyűjtő nappalijába invitáló rendezvény a Beszélgetések a nappaliban címet viseli, s első alkalommal Keresztes Dórát és Orosz Istvánt hívta a múzeum vendégségbe, akikkel képekről, festményekről, saját alkotásokról beszélget Vass Nóra és Mikita Gábor.
A Beszélgetések a nappaliban című új sorozat egy fikcióra épül. Egy fikcióra, melyben elképzeljük, mi történhetett volna, ha a műgyűjtő nappalija megnyílik a barátok, az ismerősök előtt és a festmények tanúi a róluk szóló vagy épp a tőlük független diskurzusoknak.
A Miskolci Galéria nappalija a kiállítótérben található, az idő és a tér más, a képek ugyanazok. A titkos gyűjteményhez kötődő programban érzéseket tárnak fel, érzelmekről beszélnek, melyek akkor keletkeznek, amikor tekintetünk elidőzik egy-egy festményen. A nappaliban zajló beszélgetések célja kifejezni, felszínre hozni a galéria vendégeivel közös rajongását a festmények iránt, elmesélni, mit jelent számukra egy-egy kép puszta látványon túlmenő érzete.
Festménytörténeteket mesélnek, melyekhez remek kiindulási pontot a Typotex Kiadó jóvoltából megjelent azonos című Daniel Arasse könyv nyújthat, s közös pont lehet az is, hogy első vendégük Orosz István is elmélkedett már festményekről, képekről, ennek tanúbizonysága a Követ és a fáraó és a Válogatott sejtések című könyvek, melyek szintén e kiadónak köszönhetően láttak napvilágot. Keresztes Dóra 2011-ben kiállítóként járt a múzeumban, nagysikerű, Falra mondok képeket című tárlatát a Színészmúzeum Thália-házban csodálhatta meg a felnőtt és a gyerek közönség. A mostani beszélgetések sem maradnak nyom nélkül, hiszen a Spanyolnátha művészeti folyóiratban újból felidézhetők lesznek, a folyóirat Arasse-nak emléket állító tematikus blokkjának részeként, a közönség szellemi táplálékáról pedig a már említett kiadó gondoskodik majd.
A sorozat június 17-én folytatódik, vendég a Kép és mítosz című kötet szerzője Prof. Dr. Gyenge Zoltán filozófus, műfordító lesz, akivel a kötet Könyvhétre megjelenő folytatásának apropóján beszélget majd Bene Zoltán író.
Kövesi István világra nyíló gyűjteménye június 25-ig látogatható a Miskolci Galéria Rákóczi-házában.
