DYNAMIC RALLY TEAM – HELL 22. Miskolc Rallye, 2016. április 29-30.
Lángi Attila – Veres Gábor, BMW Z4 M Coupe
Harmadik Miskolc Rallyeján van túl Lángi Attila, de egyik sem alakult úgy, ahogy ő szerette volna. A múlt hétvégi futamon ráadásul halmozottan hátrányos helyzetben volt a BMW-s pilóta, hiszen sem a gumitaktika, sem a beállítások nem voltak ideálisak. A Z4 menetelésének végül egy sziklafal parancsolt megálljt a 8. szakaszon.
Lángi Attila: A minket kísérő miskolci átok nem hogy elmúlt volna, inkább jobban megerősödött a hétvégén. Minden a pénteki gumitaktikával kezdődött. Gáborral sokáig agyaltunk rajta, milyen abroncsokat tegyünk fel a BMW-re. Végül úgy döntöttünk, jobb, ha vizes pályára való gumikat rakunk fel és legrosszabb esetben száraz aszfalton gurulunk végig, mintha fordítva, slick gumikkal esőben menetelnénk. Emellett a futómű-beállításunk is teljesen új volt, amit az egyik, már nem aktív versenytársunk javasolt nekünk – ez úton is köszönjük neki a tanácsot.
Az első gyorsaságin egészen jó időt mentünk, de a folytatásban folyamatosan száradt fel az aszfalt, ami rányomta a bélyegét az eredményünkre is. Ezen kívül volt még néhány nehéz pillanatunk. A mai napig nem tudom, hogyan történhetett például az, hogy a második kör rajtja előtt, az erős félhomályban elfelejtettem felkapcsolni a lámpasort a BMW-n. Mire kijöttünk a szakaszról, korom sötét volt, mi pedig csak tompa fénnyel botoztunk…
Ezek után bizakodva vártuk a másnap reggelt. A kezdés ekkor sem volt rossz, ám a mályinkai szakaszon szereztük egy defektet. Lecsorogtunk a pályáról, de addigra már olyan hátrányba kerültünk a többiekhez képest, amit már lehetetlenség lett volna behozni. Ráadásul időközben a puha difit is leégettük. A sátai rajtba ezért már úgy álltunk oda, hogy a fő cél már inkább a nézők szórakoztatása lesz, nem az életre-halálra autózás. Olyan jó hangulatúra sikerült az a gyorsasági, hogy minden rossz emléket feledtetett.
A fiúk a szervizben visszahangolták a beállításainkat keményebbre, s bíztunk abban, hogy így ugyanolyan jól és látványosan fogunk autózni, mint Sátán. Ám amint elrajtoltunk a 8. szakaszon, ”jó” miskolci szokásunkhoz híven, azonnal kitörtük a bal első kereket. Azt hittem, ott felrobbanok. Meg voltam győződve arról, hogy levettük a rontást a kocsiról azzal, hogy minden alkatrészt kicseréltünk benne gyárira – kivéve a lengéscsillapítókat, amik közül az egyik most eltörött a futóműben. A hangulatunkat egy helyi szurkolócsoport mentette meg, akikkel igazi élvezet és öröm volt a közös versenynézés.
Ezzel a nullázással nagy hátrányba kerültünk a kategóriatársainkkal szemben. Nem is azért vagyok dühös, hogy kiestünk, hanem inkább azért, mert nem volt alkalmunk rendesen tesztelni, kipróbálni a különböző beállításokat. Igyekszek ezen az érzésen minél hamarabb túllendülni, hogy Szombathelyen újra egy jóízűt tudjunk autózni – remélhetőleg sikerrel.
Veres Gábor: Teljesen új beállításokkal és gumitaktikával álltunk oda a hétvégi Miskolc Rallye rajtjába. Mint később kiderült, egyik újításunk sem volt sikeres, ami főleg a változó időjárási körülményeknek volt betudható. Ahogy Attila is kiemelte a futam előtt, a szabályok szerint pénteken nem lehetett az első két kör között gumit cserélni, így a vizes aszfaltra való abroncsokkal kellett teljesítenünk a távot a felszáradó pályákon. A helyzetet tovább nehezítette az, hogy a BMW teljesen máshogy viselkedett az új beállítások hatására, így nem úgy abszolváltuk az első napot, ahogyan azt mi szerettük volna.
Szombatra a szervizcsapatunk áthangolta a kocsit, hogy irányítható és élvezhető legyen – ez úton is nagyon köszönjük a csapat áldozatos munkáját, ők ismét megtettek mindent a sikerért. A 7. sátai gyorson oda is pirítottunk egyet a nézőknek, ami után én alig akartam kiszállni az autóból, annyira tetszett a dolog. A 8. szakaszon, Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt között azonban nagyon nem jött ki jól a lépés: az autó oldala hozzáért egy sziklafalhoz, eltört benne a gátló, így mi kiállni kényszerültünk. Sajnálom, hogy nem volt alkalmunk többet menni Miskolcon, hiszen nagyon hálás közönségünk volt, szívesen parádéztunk volna még nekik.
Fotó:Peremiczki
