Európa legnagyobb termetű szárazföldi állata mutatkozik be a Miskolci Állatkertben. A Kanizsa Agrár Zrt. adományaként érkezett európai bölények ugyan még fiatal állatok, így testméretben elmaradnak felnőtt társaik mögött, de már így is igen látványosak.
A két bölény ezekben a napokban ismerkedik új otthonával, kíváncsian fedezik fel új környezetüket. A május 1-i miskolci Állatkerti Majálisra érkező látogatók már megtekinthetik a bölényeket is.
A két fiatal – kétéves hím és egyéves nőstény – bölényt hamarosan két további egyed követi majd, amelyekkel teljessé válik a miskolci bölénycsorda. Az állatok 2-3 év múlva esedékes ivarérettségét követően pedig várhatóan szaporulatnak is örülhetünk majd.
Az európai bölények (Bison bonasus) néhány évszázada még Magyarország területén is előfordultak, sőt, Nagy Lajos király a Diósgyőri vár környéki erdőkben vadászott is rájuk a 14. században. Még száz évvel később, Mátyás király idejében is gyakoriak voltak az országban a főúri bölényvadászatok. Az utolsó magyar bölényt 1762-ben Erdélyben ejtették el. A vadászat hatására az elmúlt évszázadokban fokozatosan kipusztult a faj. Az utolsó vadon élő egyedet 1925-ben pusztították el Lengyelországban. Szerencsére az állatkertek még időben tudtak lépéseket tenni a faj megmentéséért, és erőfeszítéseik meghozták eredményüket: állománya folyamatosan növekedett, így az 1950-es évek óta több helyre sikeresen visszatelepítették. Manapság újra közel 2.000 bölény él szabadon. Az európai állatkertek ma is összehangolt tenyészprogram (EEP) keretében szaporítják a fajt, hogy ezzel is hozzájáruljanak sikeres megmentésükhöz.
A bölény az európai kontinens legnagyobb állata, a kifejlett bika ugyanis a 800-1000 kg testsúlyt is elérheti. A marhafélékkel rokon bölény esetében a hím és a nőstény egyaránt szarvat visel. Nappal aktív, elsősorban reggel és este táplálkozik. A nőstény borjaival csordákban él, míg a hím többnyire magányosan. Elsősorban fűféléket legel, de elfogyasztja az egyéb lágyszárúakat, a lombot és a fakérget is.
