Az Európai Bizottság 2016. április 25-én új adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek tanúsága szerint 2015-ben több mint 2000 veszélyes termék kapcsán került sor az egész Unióra kiterjedő riasztásra. Magyarország – a 2. legtöbb riasztást beküldő tagország – 238 értesítést küldött az Európai Unió gyorsriasztási rendszerébe (RAPEX).
Az Európai Bizottság, a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai és az üzleti vállalkozások együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a nem biztonságos, a fogyasztók életére, egészségére veszélyes fogyasztási cikkeket kivonják az európai piacokról.
„A riasztási rendszer a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti gyors reagálás koordinálásának támogatása révén segít abban, hogy Európa-szerte eltávolítsuk a piacokról a veszélyes termékeket. Két kihívással kell szembenéznünk: egyrészt azzal, hogy egyre több, interneten vásárolt terméket szállítanak postai úton közvetlenül a fogyasztók lakására, másrészt pedig azzal, hogy a riasztási rendszerbe felkerülő termékek igen nagy arányban Kínából származnak. Júniusban Kínába utazom, hogy megerősítsem a termékbiztonság terén a kínai hatóságokkal folytatott együttműködésünket” – nyilatkozta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.
A 2015. év folyamán 2072 riasztást vettek nyilvántartásba a RAPEX rendszerben. Amikor valamely tagállam riasztást indít a rendszerben, a többi ország is ki tudja szűrni az érintett termékeket a saját piacán, és reagálhat az eredeti riasztásra.
Magyarország 2015-ben összesen 238 riasztást küldött a RAPEX rendszerbe, ezzel mindössze 1 riasztással maradt le az első helyen végzett Spanyolországtól. A 238 riasztásunkból 195 súlyosan veszélyes, 17 db közepes, illetve nagy kockázatú termék volt, míg 26 bejelentést információként került továbbításra az azonosító jelölések hiánya miatt.
2015-ben a RAPEX rendszerbe küldött riasztások közel 50 %-át az alábbi tagországok küldték be:
Tagország Megküldött riasztások száma Az összes riasztás (2072 db) százalékában
1. Spanyolország 239 11,5 %
2. Magyarország 238 11,5 %
3. Németország 208 10 %
4. Egyesült Királyság 162 7,8 %
5. Bulgária 151 7,2 %
A fenti eredmények azt mutatják, hogy Magyarország az elmúlt 3 évben megőrizte a piacfelügyeleti tevékenység hatékonyságát jelző helyezését a tagországok között.
A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások (195 db) csaknem 50 %-át ruházati termékek, 21,5 %-át villamossági termékek, 16%-át játékok és gyermekeknek szánt termékek tették ki.
A veszélyforrásokat elemezve megállapítható, hogy a legnagyobb kockázat – fontossági sorrendben – a termék fajtáknak megfelelően, a kémiai veszélyt jelentő tiltott anyagok használata, a sérülés, a fojtás, az áramütés, az égési sérülés, illetve fulladás veszélye okozta.
A termékfőcsoportokat tekintve uniós szinten 2015-ben elsősorban a játékok (27%), valamint a ruházati cikkek, a textíliák és a divatáruk(17%) esetében volt szükség riasztással egybekötött korrekciós intézkedésekre. A megelőző évben is e termékek kapcsán történt a legtöbb riasztás. Ami a kockázatokat illeti, 2015-ben leggyakrabban (az összes bejelentés 25%-ában) vegyi kockázattal kapcsolatban érkezett riasztás; a második leggyakoribb kockázat a korábbi listavezető, a sérülésveszély (22%) volt.
A 2015-ben bejelentett vegyi kockázatok közül többek között a káros nehézfémeket (például nikkelt és ólmot) tartalmazó divatékszerek, valamint ftalátot (potenciálisan termékenységi problémákat okozó műanyag-lágyítószereket) tartalmazó játékok voltak a leggyakoribbak.
Továbbra is Kínából származik a legtöbb veszélyes termék, innen érkezik a bejelentett veszélyes termékek 62%-a. Kína egyben az EU legfontosabb behozatali forrása.
A kínai hatóságokkal folytatott együttműködés továbbra is prioritást jelent az Unió számára. Az együttműködés segítésére a riasztási rendszeren belül kialakították a Kína-mechanizmust: minden Kínából származó termékkel kapcsolatos riasztást továbbítanak a kínai hatóságoknak, hogy azok közvetlenül a gyártóval vagy az exportőrrel szemben léphessenek fel, amennyiben e gazdasági szereplők egyáltalán fellelhetőek.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
