Április 23-25. között ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át a Felvidék 3 művészeti ága színháza, képzőművészete és az irodalma mutatkozik be Miskolcon a Határtalan Napok rendezvénysorozaton.
A 2013-ban útjára indított Határtalan napok fesztivál meghatározó szerepet tölt be a magyarországi színházi és a határon túli magyar színházi élet közti kapcsolat fenntartásában és erősítésében. A Miskolci Nemzeti Színház céljának tekinti, hogy pusztán előadás-centrikus fesztivál helyett egy összművészeti, egész Miskolc számára jelentős eseményt hozzon létre – hogy egy hídfő legyen, mely összeköti a határ inneni és túli színházakat, városokat, magyarokat. Új nézőpontok, új vélemények, izgalmas új látásmód érkezik a Határtalan napok fesztiválok során Miskolcra – a mindezek mélyén rejlő közös értékeink felmutatása pedig kezdeményezésünk egyik legfőbb értéke.
Idén a Komáromi Jókai Színház vendégszerepel Miskolcon. Két előadásukat is megnézheti a közönség: Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, a Különös házasság mellett a Dés-Geszti-Békés által jegyzett A dzsungel könyve című musical is látható lesz Miskolcon. A határon túli képzőművészet és irodalom is képviselteti magát. František Turcsányi szlovákiai képzőművész kiállítása egész hónapban látható a Nagyszínházban, április 23-án pedig az Irodalmi Szemle felvidéki folyóirat mutatkozik be a Feledy-házban.
Szabó Máté művészeti vezető elmondta, a programsorozat célja, hogy megismertessék a miskolci közönséggel valamelyik határon túli magyar város történetét és kultúráját, különös tekintettel a város színházi és művészeti életére. – A Komáromi Jókai Színház idei bemutatói közül választottunk ki két különböző műfajú, hangulatú előadást. A Különös házasság című színmű a magyar drámairodalmat és a prózai színházat képviseli, míg a zenés műfajt A dzsungel könyve musical, amit a gyermekközönség számára is ajánlunk. A program összeállításakor arra törekedtünk, hogy minél több oldaláról ismerhessék meg nézőink a vendégszínházat, annak művészeit és főbb, aktuális színházi törekvéseit – hangsúlyozta Szabó Máté. A színházi programok mellett a Felvidék kulturális és történeti értékeivel foglalkozó eseményeket is tervezünk, mint František Turcsányi szlovákiai képzőművész kiállítása a Nagyszínházban és az Irodalmi Szemle felvidéki folyóirat bemutatkozása a Feledy-házban – tette hozzá a színház művészeti vezetője.
Előadások:
MIKSZÁTH KÁLMÁM
KÜLÖNÖS HÁZASSÁG – A Komáromi Jókai Színház vendégjátéka
Színmű
RENDEZŐ: VALLÓ PÉTER
Mikszáth Kálmán híres regénye, melyből Závada Pál készített nagyszerű színpadi adaptációt a 19. század első éveibe kalauzol minket. A nyári szabadságát töltő Buttler János grófot, Dőry báró arra kényszeríti, vegye feleségül a helyi plébános által megejtett lányát, így leplezve a család becsületén esett foltot. Buttler akárhogy tiltakozik, s fogadkozik, hogy ő már eljegyezte Horváth Piroskát, szomszédjuk leányát, a csábító pap összeadja őket. Így indul a történet…
Buttler pert indít a házasság érvénytelenítésére. Az ügy azonban túlnő a szereplőkön: az egyház a papi botrány leplezése, a magasabb társadalmi körök pedig a Dőry család érdekében kísérlik meg rávenni Buttlert a helyzet elfogadására. A gróf azonban kitart szándéka mellett. Ám a lefizetett tanúk ellene vallanak, s a szentszék a házasságot érvényesnek nyilvánítja… Hiába van a grófnak pénze, rangja, kapcsolatai – ez már kevés ahhoz, hogy igazságát érvényre juttathassa. „Szomorú, hogy a hadihajón – amelyet el kellett süllyesztenünk, mert rajta voltak az ellenségeink – rajta volt az ön búzája is…“ – zárja le végül az ügyet Fischer érsek.
Buttler Jánosnak ezek után nincs több választása, elfogadni a társadalom által ráerőltetett igazságtalanságot, vagy…?
Mikszáth regénye nem csupán egyházellenes vádirat, hanem arról a mechanizmusról vall nagyon pontosan, ahogy az igazság eltusolását intézik bizonyos szervek és intézmények, ahogy kéz-kezet mos alapon elferdül, eltorzul egy helyzet… Sajnos a 19. század óta ez a módszer nem sokat változott, az állami, egyházi, hatalmi összefonódásokkal szemben az egyén igazsága óhatatlanul elbukik.
DÉS LÁSZLÓ – GESZTI PÉTER – BÉKÉS PÁL
A DZSUNGEL KÖNYVE – A Komáromi Jókai Színház Vendégjátéka
Musical
RENDEZŐ: MÉHES LÁSZLÓ (JÁSZAI MARI-DÍJAS)
A dzsungel könyvének első történeteit az angol író, Rudyard Kipling (1865 – 1936) huszonkilenc évesen publikálta, még pályája elején. Ráadásul nemcsak több mint százhúsz éve íródtak e novellák, de egy azóta örökre eltűnt világhoz szóltak. Mégsem veszett el a történet az évszázad vérzivataros útvesztőjében? Hogy miért nem? Mitől lett ennyire sikeres az egyébként irodalmi Nobel-díjas szerző korai műve? A titok talán összefügg azzal a sikerrel, ami a Dés László – Geszti Péter – Békés Pál nevével fémjelzett magyar musicalt övezi. A dzsungel könyve az egyik legsikeresebb (ha nem a legsikeresebb) magyar zenés játék, ami az elmúlt évtizedekben íródott, s színpadra került.
A történet „tud” valamit. Valamit életről s halálról, az egyes „világok”, társadalmi csoportok találkozásának lehetetlenségéről, a felnőtté válás útvesztőiről. S az emberről, aki időnként állat módjára viselkedik.
És akkor még ehhez vegyük hozzá Dés László nagyszerű dalait és Geszti Péter virtuóz dalszövegeit, s a látványt (mely előadásunkban Gadus Erika és Székely László, Kossuth-díjas tervezőművészek munkáját dicséri).
Kísérőprogramok:
František Turcsányi szlovákiai képzőművész kiállítása
2016. április 13. 16:00 Nagyszínház, Emeleti társalgó. A kiállítást megnyitja Láng Eszter képzőművész. A tárlat április 30-ig látogatható, a Nagyszínház előadásai alatt.
Az Irodalmi szemle felvidéki folyóirat bemutatkozása
2016. április 23. 16:00 Feledy-ház. A Miskolci Nemzeti Színház és a Múzsák Kertje Alapítvány közös szervezésében megrendezésre kerülő irodalmi délutánon a folyóiratban résztvevő szerzők munkájából hangzanak el részletek. Meghívott vendégek: Mizser Attila pozsonyi, és Szászi Zoltán rimaszombati író, költő, illetve Hizsnyan Géza kritikus.
