Nyilatkozat a neonikotinoid rovarölő szerekre kért magyarországi derogáció ellen, a méhek és az emberi egészség védelméért
Alulírottak azt kívánjuk, hogy a kormány tegyen meg mindent a beporzók és a hazai élővilág védelmében. Tiltakozunk ezért az ellen, hogy Magyarország 120 napos eseti engedélyt kért három olyan jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő rovarölő szerre, melyek használata jelenleg korlátozás alatt van az EU-ban.
A neonikotinoid derogációja által érintett háromszor 32 000 hektáron több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyi egy év alatt az egész országban elvetésre kerül. Ez nagy veszélyt jelent a hazai méh- és beporzóállományra, így az egész élővilágra, és végső soron az élelmiszer-termelés biztonságára.
A neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. A korlátozás jövőbeli sorsáról azt követően döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése. Az EFSA jelenleg a tagállamok, méhészek, civilek és a további érintett szereplők által 2015. szeptember 30-ig benyújtott új tudományos kutatásokat és terepi információkat értékeli. Ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a kérdéses vegyszerek tilalma alól.
Az elmúlt három évben lefolytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő (az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin) jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelent a mézelő és vadon élő méhekre nézve. Újabb kutatások szerint ezek a vegyszerek az ökoszisztémák szempontjából nélkülözhetetlen gyűrűsférgeket is súlyosan veszélyeztetik, valamint a vizi élővilágot is károsítják. A neonikotinoid csávázószerek megjelennek a csávázott növények guttációs cseppjeiben, és minden élőlényt károsítanak, amely ezekből iszik.
A neonikotinoidok helyett a hazánkban és az Unióban egyaránt alkalmazott klórpirifosz sem számít alternatívának. Kockázataira a civilek mellett tudósok és méhészek hívják fel a figyelmet évek óta, ugyanis a vegyszer nemcsak a méhekre veszélyes, de károsítja az emberi idegrendszert is. Az idén tavaszra kért derogáció helyett ezen vegyszerek korlátozása szolgálná a beporzók védelmét.
Lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára, semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is. Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívűl hagyó döntéseket hoz. Hazánk maximális derogációt kért korábban az atrazin esetében; a neonikotinoidokról szóló véleményében kétségbe vonja a világ környezetanalitikai és ökotoxikológiai eredményeit; és a glifozáthasználat ellen sincs kifogása.
Alulírottak követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák.
