Hiba volt aláírni a minszki megállapodást. Aláírásával Ukrajna olyan csapdába lépett, amelyből nem tud kievickélni. Sokak szerint csak fegyveres eszközzel lehet megoldani ezt a konfliktust – mondta Hartyányi Jaroszlava, az ukrán nemzetiség magyar parlamenti szószólója a Magyar Békekörben szombaton tartott előadásán. Az 1979 óta Magyarországon élő, az ELTE történelem szakán végzett, magyar férjhez ment asszony, aki egy személyben az Európai Ukrán kongresszus elnöke, és az Ukrán Világkongresszus első alelnöke is, kizárólag Oroszországra hárította a felelősséget az Ukrajnában kialakult helyzetért, és azt mondta, hogy „Oroszországgal jó viszonyban nem lehet kiteljesíteni az ukrán nemzeti identitást”. Azt viszont nem mondta meg, vajon Oroszországgal rossz viszonyban ki lehet-e teljesíteni.
A minszki megállapodást azért tartotta hátrányosnak Ukrajna szempontjából, mert úgy ír elő föderatív alkotmányreformot Ukrajnában, és helyi választásokat Donbasszban, hogy közben nem intézkedik arról, hogy visszaállítsák az ukrán határellenőrzést egy 300 km-es határszakaszon, mely – állítása szerint – szabadon átjárható Oroszország felől. Állítása szerint Oroszország csapatokat állomásoztat Ukrajna keleti részén, az ukrán hadsereget pedig ellenük vetik be. Miért lőtte akkor az ukrán tüzérség a kelet-ukrajnai városok lakónegyedeit, és oltotta ki 50 ezer ember életét – kérdezték az előadótól. Hartyányi Jaroszlava szerint ez azért történt, mert az oroszok a lakóházakba, iskolákba és óvodákba fészkelték be magukat. Miért nincs joga Oroszországnak védeni a Kelet-Ukrajnában élő oroszok életét? Miért kell Ukrajnának egységes nemzetállamban gondolkodnia, amikor 11 millió orosz, és megannyi más nemzetiség, köztük magyarok élnek a területén? Miért nem biztosítanak nekik autonóm jogokat, a minszki megállapodásban előírt föderáció keretében? Miért a nyelvi törvény? – fogalmazódott meg megannyi kérdés, melyre az előadó válasza abban összegezhető, hogy nem az ukránoknak kell engedményeket tenniük a többi nemzetiségnek, hanem amazoknak kell beilleszkedniük az ukrán kultúrába. Oroszországnak pedig ki kell vonnia csapatait, át kell engednie az ukrán határ ellenőrzését és „akkor majd beszélgethetünk arról, hogy az ukrán föderáció része a Krím is” – hangzott el.
Hartyányi Jaroszlava nem adott választ arra a kérdésre, hogyan lehet politikai megoldást találni az ukrán válságra, ha az ukrán vezetés rendre megszegi a nemzetközi megállapodásokat: a nemzeti egységkormányról szóló 2014. február 21-i egyezményt és a 2015. február 12-i minszki megállapodást.
Az utolsó mentsvárat Ukrajna gazdasági talpra állásában és egy Ukrajnának nyújtott „Marshall-segélyben” látta feltárulni.
A Békekör egyik tagja hozzászólásában annak a véleményének adott hangot az elhangzottakkal szemben, hogy az ukrán konfliktusban senki sem lehet győztes, győztes csak mindkét fél együtt lehet. Mielőbb véget kell vetni ennek a testvérháborúnak – mondta.
Simó Endre, a Magyar Békekör alapítója felajánlotta Hartyányi Jaroszlavának a Békekör segítségét a békés rendezésre, hiszen politikai megoldás nélkül eszkalálódhat a konfliktus, és – mások hibájából – Magyarország békéje is veszélybe kerülhet. De az ukrán nemzetiség magyar parlamenti szószólója kitért az ajánlat elől, bár elismerte, hogy Ukrajna kezd belefáradni a háborúba.
