Kikértük, mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, amelynek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, viszont megtudtuk, tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben.
Március 9-én a kormány az egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Kezdetektől vitattuk a különleges jogrend szabályozását. Nem örülünk neki, de a gyakorlat minket igazolt. Tavaly novemberben szóvá tettük, hogy törvénytelenül tartja fent a válsághelyzetet Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Zala és Vas megyében a kormány.
Mint ismeretes: a kormány tavaly egy újabb különleges állapotot hozott létre, az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A törvény szerint a válsághelyzetet a kormány az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság kezdeményezésére vezetheti be, ha a következők közül valamelyik helyzet fennáll:
Ha a menedékkérők száma
Egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
Két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
Egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja;
Ha a tranzitzónákban tartózkodók száma
Egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
Két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
Egy hét átalában a napi kétezer főt meghaladja;
Bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása esetén (pl. zavargás, erőszakos cselekmények), amely valamely konkrét település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.
Mivel a fenti három eset közül egyikről sem volt tudomásunk, ezért munkatársunk közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH), hogy megtudja: pontosan milyen okokra hivatkozva kérték az egész országra érvényes válsághelyzet elrendelését.
Válaszlevelükben a két szervezet szinte szóról szóra megegyező indokokkal tagadták meg a válaszadást: álláspontjuk szerint a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük 10 évig titkos.
Szerintünk pedig igenis a nyilvánosságra tartozik, mégis milyen alapon rendel el a kormány egy jogkorlátozással, jelentős katonai jelenléttel, a katonákat egyebek mellett fegyverhasználattal és igazoltatási joggal felruházó válsághelyzetet. A törvény ugyanis kivételesen egyértelmű kereteket szab a válsághelyzet elrendelésének feltételéül. A március eleji kormányrendeletből arra lehet következtetni, hogy a fent vázolt 3-as pont miatt látta elengedhetetlenül szükségesnek az országos rendőrfőkapitány és a BÁH főigazgatója az országos válsághelyzet elrendelését. Ez a pont azonban csak már bekövetkezett cselekményeknél alkalmazható. Melyik magyar településen tört ki zavargás vagy tömeges erőszakos cselekmény? Melyik magyar településen van közvetlenül veszélyben a közbiztonság? A rendőrség és a bevándorlási hivatal erre a kérdésre nem hajlandó válaszolni, ezeket az információkat tekintik 10 évig titkosnak.
Ez az egész titkolózás önmagában is rendkívül súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban. Ráadásul egészen különös megvilágításba helyezi a kormány ismét előhúzott javaslatát a „terrorvészhelyzet” intézményének bevezetéséről. A kormány szeretne felhatalmazást kapni arra, hogy lényegében bemondásra 60 napra teljhatalmat kapjon, miközben alkotmányos alapjogokat függesztene fel. Az ezzel kapcsolatos súlyos aggályokra a kormány eddig rendre sértődötten kikérte magának a feltételezést is, hogy valós terrorveszély nélkül vezetne be ilyen különleges állapotot.
Ehhez képest azt látjuk, hogy ez ennél jóval visszafogottabb jogkorlátozásra lehetőséget adó tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban sem hajlandó magyarázatot adni.
Természetesen nem hagyjuk ennyiben a dolgot, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk arra kérve annak vezetőjét, hogy utasítsa a rendőrséget és a bevándorlási hivatalt a kért adatok átadására.
Különleges jogrend bevezetéséhez különlegesen alapos és világos indokok szükségesek. Mindannyiunk érdeke, hogy a jogkorlátozásokat kizárólag alapos indokkal, a szükséges mértékben és a szükséges ideig lehessen fenntartani. Ahogy bejelentésünkben fogalmaztunk, „kiemelkedő közérdek tehát, hogy a jogkorlátozás szükségességét megalapozó tények megismerhetőek legyenek. Ellenkező esetben a válsághelyzet bevezetésének megalapozottsága vonatkozásában a közhatalom ellenőrzésére nem kerülhet sor.”
Így válik világossá, hogy a kormánynak a menedékkérőkkel szemben tanúsított, alapvető jogállami normákkal ellentétes viselkedése hogyan vezethet el minden magyar állampolgár alkotmányos alapjogainak jogtalan korlátozásáig.
Léderer András
