Az uniós források felhasználásával a 2020 utáni időszak növekedésének alapjait kell megteremteni, éppen ezért a pályázati pénzek felhasználásának két célt kell szolgálni: az új munkahelyek létrehozását és olyan fejlesztéseket, amelyek a gazdaság versenyképességét támogatják – hangsúlyozta Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a BOKIK Önkormányzati Szekciójának bemutatkozó fórumán, Miskolcon.
A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen a miniszterhelyettes kiemelte: el kell felejteni az olyan projektek finanszírozását, amelyek önmagukban nem versenyképesek.
Elsődleges a gazdaságfejlesztés
Úgy fogalmazott: ha komolyan vesszük, hogy 2020 után megszűnnek az uniós források, akkor most csak azok a pályázatok kaphatnak támogatást, amelyek a valós gazdaságfejlesztést célozzák. „Fontos, hogy ez a beszélgetés Miskolcon zajlik, hiszen a helyi igényekre nem Budapesten kell megadni a válaszokat” – mondta. Az önkormányzati szekció létrehozását pedig hasznos és jó kezdeményezésnek nevezte.
A miniszterhelyettes beszélt arról is, hogy 2012-ben a kormány 1300 milliárd forintos adósságállománytól szabadította meg az önkormányzatokat. A mostani uniós ciklusban pedig csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – a TOP-os keretből – 95 milliárd forintra pályázhatnak a települések, Miskolc esetében ez a keret 35 milliárd forint.
„Nem a pénzügyi szűkösség lesz tehát a jellemző, az eredmény attól függ, hogy az önkormányzatok és a gazdaság szereplői figyelembe veszik-e, hogy a gazdaságfejlesztés a cél? Ez azért fontos, mert most kell megváltoztatnunk a gazdaság szerkezetét” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Kitért arra is, hogy a következő években az államigazgatásnak „áramvonalasítania kell saját rendszerét”, világosabb állami szerkezetre van szükség. Ehhez a szervezeti változások mellett szemléletváltásra is szükség van. A cél, hogy 2020-ra egy versenyképes állam jöjjön létre, amely szolgáltat az állampolgároknak – hangzott el.
A tapasztalatcsere lehetősége
Bihall Tamás, a BOKIK elnöke bemutatta a BOKIK munkáját a résztvevő polgármesterek, intézményvezetők előtt, majd beszélt az országban elsőként létrehozott önkormányzati szekció céljairól. A feladat egy olyan gazdaságfejlesztési együttműködés létrehozása, amely által találkoznak a befektetői, vállalkozói igények és az önkormányzatok által kínált gazdaságfejlesztési lehetőségek. A szekció működtetése során olyan fórumot kíván teremteni a kamara, amely alkalmas a tapasztalatok kicserélésére, az üzleti lehetőségek, befektetések szervezésére. Mindezek mellett ebben a körben is beszélni kell a szakemberhiányról, a megoldási lehetőségekről, hiszen ez a kedvezőtlen folyamat a gazdasági növekedés gátja lehet – vázolta a feladatokat Bihall Tamás.
Menedzserszemlélet a településvezetésben
Szabó Gergely, Harsány polgármestere, a szekció elnöke a településvezetők menedzserszemléletének fontosságát emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy „befektetés nélkül nincs eredmény, az uniós forrásokat befektetésként kell értelmezni, amelynek javaiból lehet majd továbbfejleszteni a települést.” Komoly feladat a településvezetők számára, hogy az önkormányzatok megteremtsék a helyi gazdaság bővülésének lehetőségét. Véleménye szerint nem elég befektetésre alkalmas helyeket létrehozni, el kell jutni azokhoz, akik ez iránt érdeklődnek.
„Az önkormányzati szekció munkájának éppen az az egyik legfontosabb célja, hogy a települések által kínált lehetőségek és a befektetők igényei találkozzanak” – fogalmazott Szabó Gergely.
Megtartás és vonzás
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere a város gazdaságfejlesztés terén elért jó gyakorlatait mutatta be a jelenlévők előtt.
Megfogalmazása szerint egy település kontinuitását az értelmiség adja, ha hiányzik, kimarad egy generáció, annak súlyos következményei lehetnek. Ezt szem előtt tartva az önkormányzat – lehetőségeihez mérten – már a 90-es évek végétől mindent megtesz annak érdekében, hogy a cégeket segítse, a városban tartsa, illetve ide csábítsa – mondta előadásában a polgármester, aki 1998 óta irányítja a város életét. Példaként az iparűzési adó kedvezményt, az ipari park kialakítását, és a meglévő ipari területek lehetőségeinek javítását említette. Ugyanakkor az önkormányzat direkt módon is részt vesz a gazdasági életben, részben az igen vonzó turisztikai attrakciót jelentő Zemplén Kalandpark kialakításában, üzemeltetésében, fejlesztésében, de beszálltak például egy húsipari cég működtetésébe is. Mindezek mellett Sátoraljaújhelyen polgármesteri ösztöndíj motiválja a fiatalok helyben maradását, segítik a lakáshoz jutást, bérlakás programot indítottak, és a Miskolci Egyetemmel közösen a műszaki és egészségügyi felsőfokú képzés beindítása is megtörténik.
„A szűkös költségvetésünk ellenére elkülönítettünk egy pénzalapot, amelyre pályázhatnak a cégek. A fő feltétel a munkahelyteremtő beruházás. Az elnyerhető összeg nem túl nagy, inkább gesztus értéke van, azt mutatja: mennyire fontos számunkra a foglalkoztatás bővítése” – zárta előadását Szamosvölgyi Péter.
