Februárban 4305 társas vállalkozás szűnt meg Magyarországon, több, mint tavaly februárban, de kevesebb, mint az elmúlt félév havi átlagában. „A januári erőteljesebb jelzés után most csupán egy halovány utalást kaptunk arra, hogy lassan csökkenni kezd a megszűnések száma. Biztos trendről még mindig nem lehet beszélni” – mondja Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.
Februárban a tavaly februárinál 5 százalékkal több, a tavalyi második félévben megszokottnál viszont kevesebb vállalkozást törölt a cégbíróság. „Emlékezetes, hogy januárban nagyon kevés gazdasági társaság jutott erre a sorsra. Akkor azt mondtuk, hogy ez akár egy új trend is lehet, ám erre most még nem kaptunk igazi megerősítést” – mondja az Opten igazgatója. A folyamatok mindenesetre azt sugallják, hogy idén visszaesik és egy magas, de egészségesnek mondható szinten stabilizálódik a törlések mennyisége.
Az Opten szerint ennek hátterében az áll, hogy jelentősen csökken azoknak a cégbírósági eljárásoknak a száma, amelyek rendszerint megszűnéshez vezetnek. Leglátványosabban a cégbíróság által kezdeményezett kényszertörlések estek vissza: számuk tavaly februárban 5155, idén februárban viszont csak 1577 volt. Ugyancsak csökkent a felszámolások mennyisége, a tavaly februári 1002-ről idén februárban 773-ra. „A megszűnéshez vezető eljárások száma tavaly nyár vége óta jelentősen visszaesett, így egyszerűen nem lesz utánpótlásuk a megszűnéseknek” – mutat rá az Opten igazgatója.
A cégtörlések számának csökkenését az is támogatja, hogy a kormányzat elhalasztotta a kis tőkével alakult kft.-k kötelező alaptőke-emelését. A kabinet eredetileg 2016. március 15-éig adott határidőt a 3 millió forintnál kisebb tőkével alakult kft.-knek arra, hogy erre az összegre emeljék törzstőkéjüket, február végén azonban még mindig több mint százezer olyan kft. működött az országban, amely nem tett eleget az elvárásnak. „Ezt a határidőt hosszabbította meg a kormány határozata egy évvel, így most megszűnt a veszély, hogy ezek a cégek is kényszertörlés alá kerülnek” – mondja Pertics Richárd.
A határidő meghosszabbításának valószínűleg sokan örülnek, ugyanakkor makrogazdasági szinten jót tett volna a gazdaságnak az erősebb tőkekövetelmény. A határidő kitolása azért is negatív, mert azt üzeni: a jogalkotó visszavett eddigi következetes, a cégvezetők és a tulajdonosok felelősséget erősítő politikájából, s ez újabb bizonytalansági tényezőt jelent a gazdaság szereplői számára.
