A megfelelő felszerelés hiánya, a nehezebb vizsgálhatóság, a kórelőzmény nehézkesebb felvétele, a szülők pánikhangulata és a kis beteg pszichés állapota – a K&H gyógyvarázs felmérése szerint ezek a tényezők nehezítik leginkább a mentősök munkáját a gyerekek ellátása során.
A K&H immár 13. éve támogatja a magyar gyermekegészségügyet. A K&H gyógyvarázs égisze alatt eddig 321 intézmény – 155 mentőállomás és 166 kórház – kapott összesen 557 millió forint értékű eszköztámogatást a kis betegek gyorsabb, hatékonyabb ellátáshoz. A K&H gyógyvarázs ez alkalommal az országos pályázaton induló mentőállomásokat kérdezte a gyerekek ellátásának speciális tényezőiről, nehézségeiről.
A mentőállomások válaszai alapján kiderül, hogy átlagosan a riasztások 12,3%-ában kell gyerekeket ellátniuk. A gyerekekhez leggyakrabban balesetek, különböző légzőszervi megbetegedések – mint krupp és asztma – vagy mérgezés miatt hívnak mentőt. Ezt követik a sorban a lázas és fertőzéses megbetegedések, illetve az epilepszia.
A gyerekekhez történő riasztások száma jelentően megnő az iskolai szünetekben, elsősorban a nyári időszakban, amikor sokkal nagyobb a balesetek és a sportsérülések száma, illetve a felügyelet nélkül hagyott gyerekek is könnyebben megsérülnek.
A kicsikhez kiérkező mentődolgozók számára a legnagyobb kihívást a gyerekek eltérő méretei és jellegzetességei, illetve az ebből következő speciális eszközigény jelenti. „A gyerekek ellátása során sok esetben nem alkalmazhatók a felnőttek ellátásakor használt eszközök, mert például egyszerűen nem megfelelő a méretük. Ugyanakkor minél fiatalabb egy szervezet, annál érzékenyebb a hirtelen változásokra, és annál fontosabb, hogy mielőbb ismét helyreálljon az egyensúlyi állapot. Ehhez pedig elengedhetetlenek a speciális, gyerekek ellátását segítő eszközök, amelyeket a K&H gyógyvarázs pályázat keretében is kapnak az egyes mentőállomások” – mondta dr. Krivácsy Péter, a K&H gyógyvarázs zsűritagja, a budapesti Gyermekrohamkocsi mentőorvosa.
A speciális felszerelésigény mellett a gyerekek ellátását a kicsik nehezebb vizsgálhatósága hátráltatja, hiszen a sérült, ijedt gyerekeket sokkal bonyolultabb megfelelően megvizsgálni, és a kórelőzmények felvétele is komplikáltabb. A helyzetet csak tovább rontják a pánikoló szülők, akik nemcsak a mentősök munkáját nehezítik meg – például azzal, hogy nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani a kórelőzmények összegyűjtésében – de csak még jobban megijesztik az amúgy is rémült kicsiket.
„Jó lenne, ha a szülők megértenék, hogy a cél közös: mégpedig, hogy a gyerek mielőbb túlessen a szükséges vizsgálatokon és megkapja a megfelelő ellátást. Ebben pedig akkor tudnak a leginkább segíteni, ha – bármilyen nehéz is – megpróbálnak nyugodtak maradni, és segítenek a kis beteget is nyugtatni, vigasztalni. Közben pedig megpróbálják végiggondolni a gyerek előző betegségeit, esetleges gyógyszerallergiáit, a baleset körülményeit. Ezzel ugyanis elsősorban nem a mentődolgozók munkáját, hanem gyerekük gyógyulását is segítik” – mondta dr. Krivácsy Péter.
A válaszadók egyöntetű véleménye szerint a helyszínen jelenlévők akkor segíthetnek leginkább, ha szakszerű elsősegélyben részesítik a sérültet, azonnal hívják a mentőt és annak kiérkezéséig biztosítják a helyszínt. Nagy segítség a kiérkező mentősöknek, ha már a hívás során minden lényeges információt megkapnak, legelőször is azt, hogy nagyjából milyen korú gyerekről van szó és milyen problémával találják majd magukat szemben.
