„A középpontban az út áll, az őrülettől a kijózanodásig” – Modern táncjáték készül Don Quijote történetéből a Miskolci Nemzeti Színházban
A Miskolci Balett új bemutatóra készül március 6-án a Játékszínben. QUIXOTE címmel Miguel de Cervantes világhírű regényéből készített táncjátékot Kozma Attila koreográfus-rendező. Don Quijote, a búsképű lovag egy áhított, elképzelt valóságban él. Hite miatt viszont számos konfliktusba keveredik a korántsem lovagias való életben. Bár végső kijózanodása fájdalmas, sőt halálos, erős jellemén nem változtatnak az átélt kalandok. Esetlen szolgájával, Sanchóval olyan komikus párost alkotnak, akiknek igaza évszázadokon átível.
Don Quijote történetét már számos formában feldolgozták, a regényből készült színdarab, film, musical, 
most egy modern táncjátékhoz vette alapul a Miskolci Balett a búsképű lovag kalandjait. Kozma Attila szerint a társulat mindig igyekszik a feldolgozott anyagokat áttenni a mába, érthetőbbé, hétköznapibbá, fogyaszthatóbbá tenni, hogy a néző könnyebben tudjon azonosulni a látottakkal. – A mi főhősünk egy ötvenes értelmiségi férfi, aki ugyanazokat az utakat és ugyanazokat a kálváriákat járja meg, mint Cervantes hőse. A középpontban egy út áll, az út az őrülettől a kijózanodásig. Engem a Don Quijote-i vágyódások foglalkoztattak igazán, mint a tisztesség, a becsületet, a nőkhöz való viszony, és hogy mik azok a dolgok, amikkel egy humánusabb beállítottságú ember a mai korban szembeszáll, ami miatt nem találja a helyét a világban – tette hozzá.
– Az előadást kísérő zene is átíveli a korszakokat, egy XII. századi trubadúr dallal indul a darab, majd innen jutunk el Bachon, Sosztakovicson keresztül az előadás zenei világának gerincét adó egészen modern, dubstep stílushoz. Bozóki Mara díszlet- és jelmeztervei is a mai kort idézik. A díszlet egy múzeumi tér, ami tulajdonképpen egy Don Quijote emlékszoba. Itt őrizzük azokat az eszméket, amik mára talán muzeálissá váltak: az erény, tisztesség, becsület, és minden, amit a búsképű lovag képvisel – hangsúlyozta a rendező.
A címszerepet Lukács Ádám alakítja, aki szerint a kilátástalanság, elszigetelődés, az igazságtalanság elleni küzdelem ma is ugyanolyan szélmalomharc, mint Cervantes korában. – Don Quijote azért építi fel a saját a világát, hogy ebben vehesse fel a harcot az általa fontosnak tartott értékekkel – mint a bajtársiasság és a becsület – a valóság ellen. Az álomvilág nagy veszélye azonban az, hogy nehéz visszatalálni belőle a való életbe – mondta a táncművész.
– Nagyon megtalált engem ez a szerep, Kozma Attila, a rendező pedig segít benne, hogy tényleg a sajátommá váljon, ezért nagyon jól érzem benne magam. Közel áll hozzám a kortárstánc, ez a fajta mozgásvilág, sokkal szabadabb forma, mint a balett, és úgy érzem, sokkal kifejezőbben is tudom alkalmazni – állítja Lukács Ádám.
– Szerintem ma már nagyon ritka az a fajta hűséges, áldozatkész barátság, ami Sancho és Quixote között van – mondta Fűzi Attila, Sancho Panza, az esetlen szolga és barát megformálója. – Kevés olyan embert találni ma, akihez igazán hűségesnek lehet lenni, akire fel lehet nézni. Sancho egy nagyon egyszerű ember, aki kilátástalanul bolyong az életében, de talál valakit, akire felnézhet. Elvakítják őt Don Quijote céljai, álmai, amik számára elérhetetlenek. Ezért követi őt, bárhová is viszi a sors.
– Nagy kihívás számomra ez a szerep, hiszen csupán a mozdulatokból kell felépítenem egy karaktert és megmutatni az érzéseit. Viszont közel áll hozzám, mert én is egy egyszerű, de nagyon érzelmes embernek tartom magam, így nem nehéz azonosulni vele – tette hozzá.
QUIXOTE
Táncjáték a búsképű lovagról
Koreográfus – Rendező: Kozma Attila
„Ugyanaz történik, lásd, e világ színpadán és folyása szerint is, van császár, főpap, szóval, ahány szereplő csak lehet valamely színdarabban. Mikor azonban a darabnak vége van, azaz ha vége az életnek: a halál minden szereplőt kivetkőztet öltözékéből, mely a többitől megkülönböztette, s a sírban aztán egyenlőkké lesznek valamennyien.” (Miguel de Cervantes)
Miguel de Cervantes (1547-1616) írta meg a világirodalom első modern regényét. Főhőséről, az elmés-nemes Don Quijotéról pedig már mindenki hallott. Ő a búsképű lovag, aki kalandokra vágyva járja a spanyol vidéket, oldalán hűséges szolgájával, Sancho Panzával, aki jóban-rosszban kitart mellette. Cervantes hőse máshogyan látja a világot, mint a többiek: harcot vív szélmalmokkal, rosszlányokat dámáknak néz, lovaggá ütik egy kocsmában, később pedig megküzd a Tükörlovaggal is. Kalandjai mulatságosak, mégis szívszorítóak, ugyanis korunk embere is szeret álmodozni, elvágyódni. Mi is szenvedünk, amikor az álmaink cserbenhagynak minket – és nem könnyű az út, amely az őrületből a kijózanodásig vezet.
Kozma Attila a készülő előadásról: „Don Quijote nem igazi bolond, csak erősen hisz valamiben, az őszinteségben, a tisztességben, a becsületességben. Mindenki tudja, hogy igaza van, de a világ nem így működik, egyszerűbb bolondnak kikiáltani valakit. Így könnyebb magunkat látni abban a tükörben, amit nekünk és rólunk mutat. Mindez a mai korban, mai zenével, mai emberekkel történik. Az előadás erősen támaszkodik a humorra és a groteszkre.”
QUIXOTE
táncjáték a búsképű lovagról
Zene: Bernart De Ventadorn, Dimitrij Sosztakovics, John Zorn,
Johann Sebastian Bach, Richard Strauss, Halász Gábor
Quixote LUKÁCS ÁDÁM
Sancho FŰZI ATTILA
Aldonza MOHAI CINTIA
Dulcinea SZELES VIKTÓRIA
Marcela KOVALSZKI BOGLÁRKA
Grisóstomo MEDVECZ MARCELL
Úrhölgy KOCSIS ANDREA
Papok DRAGOS DÁNIEL
MEDVECZ MARCELL
Tükörlovag SZABÓ LEVENTE
Teremőrök KOCSIS ANDREA
DRAGOS DÁNIEL
SZABÓ LEVENTE
Öszvérhajcsárok DRAGOS DÁNIEL
MEDVECZ MARCELL
MURESAN AURÉL
Díszlet- és jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Dramaturg: CSEH DÁVID
Animáció: HAJDUFI PÉTER
Világítás: DRAGOS DÁNIEL
Zenei munkatárs: BALÁZS DACSKÓ BENCE
Ügyelő: VARGA RENÁTA
Asszisztens: FÜZI ATTILA
Koreográfus-rendező:
KOZMA ATTILA
Bemutató előadás: 2016. március 6. – Játékszín
