Erdélyi barangolásra hívja az érdeklődőket dr. Rózsa György főlevéltáros és a miskolci Kaffka Margit Könyvtár. A Világörökségekről szóló sorozat következő előadásán ugyanis nemcsak az UNESCO-listán szereplő értékeket mutatja be szóban és képben, hanem más fontos erdélyi értékeket is.
Berethalom, Nagybaromlak, Székelyderzs, Segesvár. Mi a közös az apró falvakban és a nagyvárosban? Az mindenképp, hogy Erdély világörökségi helyszínei közé tartoznak.
A 13. században alapított Segesvár a középkori erődített városok karakteres képviselője. Nagy szerencse, hogy 19. századi intenzív fejlődése ellenére megőrződött középkori jellege. Történelmi belvárosának különleges hangulatot adnak a 16–17. században épült polgárházak – a meghatározó azonban mindenképp a fallal körülvett fellegvár, az erődítményhez tartozó 14. századi óratorony, és a gótikus Szent Miklós-templom.
Ugyancsak a szászokhoz kötődnek a dél-erdélyi erődtemplomok, amelyek többségét a 14. és a 16. század között építették. Az előbb említettek mellett még Kelnek, Prázsmár, Szászfehéregyháza és Szászkézd szerepel a világörökségek között. A helyiek, hogy hosszabb ostromot is át tudjanak vészelni, a falakban éléskamrákat alakítottak ki – évszázadokon át békeidőkben is onnan kellett vételezniük a szalonnát a gazdasszonyoknak… A falak természetesen sok más különlegességet is őriznek. A késő gótikus berethalmi erődtemplom belső terét például egy szárnyas oltár is díszíti.
Erdély világörökségi értékei közé tartoznak még Máramaros fatemplomai és a Szászvárosi-hegység dák erődítményei. Dr. Rózsa György azonban még további barangolásra ís hívja az érdeklődőket: előadásában ellátogat többek között Kalotaszegre, és bemutatja Székelyföld legfontosabb műemlékeit és táji értékeit. Az erdélyi utazás február 8-án délután 5 órakor kezdődik a Kaffka Margit Könyvtárban.
