2016 JANUÁR
02. SZOMBAT 10:30 óra
A négy évszak (csecsemőszínházi előadás)
03. VASÁRNAP 10.30 óra
Mosó Masa mosodája
10. VASÁRNAP 10.30 óra
Rigócsőr király
17. VASÁRNAP 10.30 óra
Rigócsőr király
24. VASÁRNAP 10.30 óra
A kiskakas gyémánt félkrajcárja
31. VASÁRNAP 10.30 óra
Fülenagy, a kíváncsi kiselefánt
A négy évszak
Csecsemőszínházi előadás a legkisebbeknek (0-3 évig)
kitalálta és rendezte: Tari Edit
előadják:
Kulcsár Laura
Láng Bernadett
Tari Edit
Mosó Masa mosodája
Varga Katalin műve nyomán írta: Szász Ilona
rendező: Sramó Gábor
tervező: Fazekas Antónia
Mosó Masa mosodájában meséli el Sompolygó, a kedves rókalány csodálatos történetét, melyből megtudhatjuk, hogyan jutott el a Kerek Erdőből az Óperenciás Tengeren át a Mesék Országútján az Aranyvárosba, s hogyan lett tündérkirálynő.
Utazása során természetesen számtalan kalandot élt át: találkozott a Járkáló Kastéllyal, a feledékeny Vicsor bábival, s elvarázsolt manókkal, vigyázott Csupacselre, a háromfejű sárkánybébire és versenyre kelt Tóbiással, az óriással.
Rigócsőr király
Író: Szente Béla
zeneszerző: Gulyás Levente
tervező:Matyi Ágota
rendező: Sipos Imre
Közkívánatra újra műsoron ez a gyönyörű muzsikájú, káprázatos formavilágú, remek előadókkal színre vitt mesemusical, amely a klasszikus Grimm-történetet a Kárpát-medencébe helyezi.
Kassa népe felett Boldizsár király uralkodik, az ő lánya Ibolyka, a makrancos és finnyás királylány, aki a bálba érkező kérőket rendre kigúnyolja és elutasítja. Gábor, Szöged királya eped Ibolykáért, de a lány nemcsak kikosarazza, de még gúnynévvel is felékesíti: Rigócsőrnek nevezi hegyes szakálla miatt. Boldizsár haragra gerjed, és kijelenti, hogy lányát hozzáadja az első jöttmenthez, aki bezörget a palota kapuján – aki nem lesz más, mint a koldusgúnyát öltött Rigócsőr király. A koldus és a királylány egy fazekasműhelyben talál otthonra. Noha megélhetési gondokkal küzdenek, az álruhás király kitart eredeti terve mellett: a fennhéjázó királylányt megszelídíti. Végül, egy újabb bálon kiderül, hogy igazából Rigócsőr királyt rejti az álöltözet, s az is, hogy a megpróbáltatások során Ibolyka beleszeretett.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja
Írta: Sinka Judit
Rendező: Nagy Viktória
Bábtervező: Schneider Jankó
Zeneszerző: Czapp Ferenc
Arany László népmese-gyűjteményének legismertebb – és talán legnépszerűbb – darabja A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Ebben a mesében a gazdagság ütközik meg a szegénységgel, a birodalom a magányos hőssel, a féktelen mohóság az igazságérzettel. A varázslatos elemekkel átszőtt történetben a szemétdombon kapirgáló egyszerű kiskakasból igazi hős lesz, akit nem lehet elpusztítani – mert az igazság még a halálnál is erősebb.
Fülenagy, a kíváncsi kiselefánt
Író: Tarbay Ede
rendező: Tari Edit
tervező: Bródy Vera
Hajdanán, amikor a jaguárnak nem volt foltos a bundája, a zsiráfnak rövid volt a nyaka, az elefánt is fitos kis orrocskával járt-kelt a világban, és folyton-folyvást kérdezősködött. Amilyen kicsike volt az orra, olyan mérhetetlenül nagy volt a kíváncsisága. Soha ki nem fogyott a miért -tel kezdődő kérdésekből, pokollá téve a többi állat életét. A rengeteg megválaszolandó kérdés közül számára a legfurdalóbb, legégetőbb az volt, hogy mit eszik a krokodilus vacsorára. El is indult hát a krokodilushoz, aki a kiselefánt tudásszomjánál is nagyobbra tátotta a száját… A köztük lezajló kérdezz-felelek játék eredményeképp díszeleg mind a mai napig az elefántok orcája közepén a nagyon sok mindenre használható ormány…
