Talán még soha nem érvényesült ennyire eltérő tendencia az összes cég és az építőipari vállalkozások megszűnési rátájában, mint most novemberben. Az összes cég körében októberhez képest novemberben is növekedett a törölt cégek száma, az építőiparban viszont határozottan csökkent: az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az előző hónapban 557 céget szüntettek meg, két hónappal ezelőtt viszont 643-at.
Magyarországon 557 építőipari vállalkozás szűnt meg novemberben, ez 13 százalékos csökkenés októberhez képest. Az adat önmagában nem meglepő, ilyen ingadozások előfordulnak olykor a cégstatisztikában. Az viszont mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a kedvező változás úgy következett be, hogy eközben az összes cég körében még nőtt a megszűnési ráta.
„Ami a fizetésképtelenségi eljárásokat illeti, az építőipar sokáig a legfertőzöttebb ágazat volt,. Ezt a pozíciót azonban már legalább egy éve átvette a vendéglátás: az építőiparban látványosan javul a helyzet, ott viszont enyhén romlik. Csak idő kérdése, hogy az építőipari folyamatok mikor szakadnak el pozitív értelemben a nagy átlagtól, de az még nem világos, hogy már most is ezt látjuk, vagy valamilyen átmeneti jelenség tanúi vagyunk” – mondja Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója.
Az új felszámolások száma az ágazatban 2014 első negyedéve óta látványosan csökken. Akkor három hónap alatt 719 építőipari vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, 2015 harmadik negyedévére a szám 300 alá esett. 2012-től kezdve a felszámolások szerepét fokozatosan átvette a hatósági kezdeményezésű kényszertörlés, mára azonban már ezek az eljárások is lecsengőben vannak. „A kényszertörlések száma az ágazatban a 2013 második felében jellemző negyedévi 700-ról 2015 elejére 1700-ig emelkedett, azóta azonban rohamosan apad, ami azt jelzi, hogy a hatóság elvégezte a cégvilágot megtisztító munka oroszlánrészét” – mondja Pertics Richárd.
Az eljárások számának mostani alakulásával különösen érdekes helyzetbe került az ágazat. Az alacsony felszámolási arányok pozitív értelmezése szerint már csökken a visszaélések száma a szektorban, kissé szkeptikusabb nézőpontból viszont lehetséges, hogy a piaci szereplők annyira esélytelennek tartják a követelések behajtását, hogy már a felszámolás megindításával sem foglalkoznak. Az igazság valahol a két vélekedés között lehet; mindenesetre a megnyugvás ideje következik a szektorban, hiszen az összes olyan eljárásból kevesebb indul mostanában, ami megszűnéshez vezet.
A nyugvópont azonban inkább stagnálást jelent, semmint azt, hogy az ágazat kedvező helyzetben várja 2016-ot. „Az elmúlt egy-két hónapban már vannak biztató jelek a szektorban. Bár az összesített termelés és a szerződésállomány még negatív képet mutat, az épületek építésére kötött új szerződések volumene már emelkedik” – mondja Pertics Richárd. Az Opten igazgatója szerint ez azt jelzi, hogy a központi finanszírozású infrastrukturális beruházásokról a hangsúly fokozatosan áttevődik a piaci alapú ingatlan- és lakóépület-fejlesztésekre. „Sajnos az épületek építésében tapasztalható növekmény egyelőre távolról sem tudja ellensúlyozni a központi beruházások visszaesését” – teszi hozzá Pertics.
A jogalkotók viszont rendkívül elkötelezettnek látszanak abban, hogy az ágazatot lélegeztető gépen tartsák. Pertics szerint a 2016-tól várható áfacsökkentés és a Családi Otthonteremtési Program kibővítése erőteljes stimulust adhat a szektornak, ami pozitívan hat a gazdaságra. A nagy kérdés az Opten igazgatója szerint az, hogy sikerül-e saját lábra állni a szektornak, egészséges versenypiaci kereslet nélkül ugyanis a központi stimulusok nem tudják hosszú távon fejlődő pályán tartani az ágazatot. Befektetői és lakossági bizalom nélkül a trend egészen biztosan nem lesz fenntartható. „Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, két évet még biztosan várni kell: akkor lehet majd a bázishatástól megtisztult adatokat elemezni” – mondja az Opten céginformációs vezetője.
Ha tényleg bekövetkezik a támogatások növelésétől és az áfa csökkentésétől várt fellendülés, ismét emelkedésnek indulhat az új cégek alapítása az ágazatban. Jelenleg havonta 600-650 új építőipari vállalkozás alakul, a szám 2013 előtt bőven a duplája volt. „A vállalakozók jelenleg nem látnak perspektívát az építőiparban, ám ha beindul a lakásépítés, ismét levegőhöz juthatnak a kisebb, mozgékony vállalkozások, s ez fokozhatja a cégalapítási kedvet is” – mondja az Opten igazgatója.
