Soha nem látott mértékű és hosszúságú lazítás után, példátlan mélységből indulva emelhet ismét kamatot a Fed.
Hosszas hezitálást követően december 16-án jöhet az első lépés, rendkívül óvatos jegybanki jelzésekkel.
A mostani ciklus alapesetben sokkal óvatosabbnak ígérkezik a korábbiaknál, a piacnak is bőven volt ideje felkészülni a szigorításra.
Az infláció hirtelen „feltámadása” nagy meglepetés lenne, egy ilyen alternatív forgatókönyvre nincsenek felkészülve a piacok.
A fejlődő régiókon belül Közép-Európa van legkevésbé kitéve a Fed kamatintézkedéseinek.
Látványosan hosszú vajúdás után a piaci várakozások alapján december 16-án kamatot emelhet az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. A kamatemelési ciklus elindulását 2014 tavasza óta lebegteti a testület, rendkívül hosszú felkészülési időt adva ezzel a piacoknak. Legutóbb szeptemberben áraztak a testülettől jövő jelzések alapján ilyen lépést a piacok – a döntés akkor nemzetközi aggodalmak miatt elmaradt. Ezúttal nehezebb komoly kifogást találni.
„Az amerikai gazdaság jelenlegi állapota nem indokolja az extrém laza monetáris környezet fenntartását, aminek nem kívánt mellékhatásai lehetnek” – mondta a Pioneer Alapkezelő mai sajtóbeszélgetésén Forián-Szabó Gergely befektetési igazgató. Az USA-ban jelenleg kisebb a munkanélküliség, mint a korábbi kamatemelési ciklusok megindulásakor, megkezdődött a bérek emelkedése, és növekedésnek indultak a lakásárak is. Ugyanakkor jelenleg nincs – és az alacsony nyersanyagárak, valamint az erős dollár miatt a közeljövőben várhatóan nem is lesz – olyan inflációs nyomás az amerikai gazdaságon, amilyen a korábbi kamatemelési ciklusoknál tapasztalható volt. Éppen ezért az a legvalószínűbb forgatókönyv pillanatnyilag, hogy emelés lesz ugyan, de a folytatást illetően nagyon óvatos („galamblelkű”) kommentárokra számíthatunk.
A piac által prognosztizált amerikai kamatemelési ciklus több okból eltérhet a korábbiaktól. A világgazdasági környezet rendkívül törékenynek mondható, a fejlett gazdaságok többségében a túlzottan alacsony infláció okoz fejfájást. Emiatt globális szinten még mindig laza, illetve lazuló monetáris kondíciókról lehet beszélni, a nagy jegybankok mérlegfőösszege továbbra is növekedést mutat. A Fed láthatóan tudatában van annak, hogy a globalizáció és a világ gazdasági növekedésének törékenysége miatt kamatpolitikája erőteljesebben hat más országokra, mint korábban. A fejlődő országokba irányuló tőkeáramlás az utóbbi tíz évben soha nem látott érzékenységgel reagált a fejlett országok – és azon belül is elsősorban az USA – kamatemelési ciklusaira, a kamatok változása erőteljes be-, illetve kiáramlási hullámokat indukált.
„Emellett a Fed döntéshozóinak a dollár erejére is tekintettel kell lenniük, hiszen a külkereskedelmi partnerekhez viszonyított felértékelődésnek komoly növekedési áldozata lehet” – hívta fel a figyelmet a Pioneer befektetési igazgatója. Miután a Fed a globális jegybankok között úttörő szerepet vállal a szigorítással, a tempós kamatemelés könnyen a dollár további erősödéséhez vezethetne. A fenti kockázatok miatt szinte biztosra vehető, hogy a mostani kamatemelési ciklus óvatosabb lesz a korábbiaknál.
„Érdekes helyzet, hogy a fejlődő országok összességében soha nem látott adósságokkal terhelve várják a Fed lépését” – mondta Forián-Szabó Gergely. A külföldi devizákban – főként dollárban – erősen eladósodott gazdaságok vannak legjobban kitéve a dollár kamatszint-emelkedésének. Közép-Európa országai a fejlődő régiók közül viszonylag stabil makrogazdasági és finanszírozási környezettel rendelkeznek, és itt az EKB lazább politikája dominálhat, így ez a térség a fejlődő régiók közül viszonylag jól vészelheti át a Fed esetleges szigorítását.
A tőkepiacok a korábbi tapasztalatok szerint vegyesen fogadják a kamatemelési ciklusokat. A részvénypiacok a gazdaság pörgését hűtő szándék ellenére több ízben szép emelkedést tudtak felmutatni. A kötvénypiacok azonban gyakran megsínylik a trendváltásokat, különösen ha a kamatemelési ciklus inflációs meglepetéssel párosul. A mostani ciklus azonban a korábbiaktól eltérő képet is mutathat. Az inflációs környezetben egyáltalán nem látszik még a globális fordulat, emiatt az amerikai kamatemelés hatásait akár huzamosabb ideig is ellensúlyozhatja a japán és az európai jegybankok lazító politikája. Ennek hatására a japán és európai hozamkörnyezet tartósan alacsonyabb lehet, mint a dollárkötvények hozamszintjei.
Meglepetések persze előfordulhatnak. „Gyökeresen más forgatókönyvet eredményezhet például az újabb és újabb mélypontokat tesztelő nyersanyagárak esetleges felpattanása, vagy a dollár gyengülése, ami a jelenlegi nagyon erős dollár-long pozíciók miatt akár meglepően gyorsan bekövetkezhet, még a beárazott kamatemelés ellenére is” – hívta fel a figyelmet a Pioneer Alapkezelő igazgatója. Ez a konstelláció az egyre feszesebb munkaerőpiaccal rendelkező Egyesült Államokban váratlan inflációs nyomást eredményezne, ami az eszközárak alapos átértékelését vonná maga után.
