A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) támogatja a hátrányos helyzetű térségek iskoláinak szakmai és módszertani előrelépését. Egyéni pedagógiai módszerek és felzárkóztató technikák valamint korszerű oktatási eszközök széles palettájának alkalmazásával minden gyermek számára igyekszik megteremteni annak esélyét, hogy versenyképes tudással a birtokukban hagyják el az iskolapadot.
A KLIK megalapításakor az egyik legfontosabb kitűzött cél volt, hogy az ország valamennyi állami általános és középiskolájában egyenlő esélyeket és feltételeket kapjanak a gyerekek a tanulásra. Ennek megvalósítása érdekében az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben is megkezdődtek a fejlesztések.
Az Európai Unió által támogatott „Köznevelés az iskolában” c. kiemelt projekt egyik területe kifejezetten azokat az iskolákat karolja fel, amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban helyezkednek el, magas a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, valamint a kompetenciamérési eredményeket tekintve az országos átlag alatt teljesítettek, illetve az elmúlt években nem tudtak többletforrásokra pályázni. Az intézményi fejlesztés modul programja szakmai támogatást, oktatási eszközöket és speciális, régóta hiányzó szakembereket – gyógypedagógusok, pszichológusok, logopédusok, pedagógiai asszisztensek stb. – is biztosít a nehézségek leküzdése céljából.
A programban a 2014-15-ös tanévben 171 iskola vett részt, amelyeket egy előzetesen felállított szempontrendszer alapján választott ki a KLIK. Az első ütemben 26 borsodi iskola vett részt a programban, majd a tapasztalatok értékelése után még 145 intézmény az ország különböző területeiről. Ezek az intézmények jelentős szakmai segítséget kaptak a projekt által foglalkoztatott mentoroktól és szupervizoroktól, emellett lehetőség szerint a hiányzó szakemberek pótlására, és egy fejlesztő team működtetésére is plusz források álltak rendelkezésre.
A program keretein belül közel 24 ezer gyermek vett részt különböző sport és kulturális rendezvényeken (színház-, mozi- és múzeumlátogatás), emellett a családi mentorok a szülőket is igyekeztek bevonni az iskola életébe.
Az intézmények különféle típusú támogatási lehetőségek közül választhattak a megoldandó pedagógiai problémák függvényében. A Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskolában például az országos kompetenciaméréseken elért eredményeiken szeretnének javítani. Ezért a helyi pedagógusokból alakult fejlesztő team rengeteg fejlesztő foglalkozást, szakkört és helyi versenyt szervezett, egyénileg és kis csoportokban is sokat foglalkoztak a gyerekekkel. A legfontosabb módszer a differenciálás: minden diák a saját szintjének megfelelő nehézségű feladatokat kap, így lépésről-lépésre tud fejlődni. A motivációt játékos, együttműködésre építő feladatokkal erősítik. A programok keretében aktivizálták a szülőket is: hol a gyerekek által tartott műsorra, hol családi programra hívták őket az iskolába. A tanárok szerint nagyon sokat jelent, hogy a szülők látják, mi folyik az iskolában, megértik az iskolai munka fontosságát és ezért képesek motiválni is otthon a gyerekeket.
A Nógrád megyei Héhalmi Általános Iskolában 75% felett van a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, ami komoly kihívás a tantestületnek. A szakkörök és korrepetálások mellett ezért olyan programokat is szerveztek, amelyek élményeket adnak és lekötik a gyerekek figyelmét. Sport-, tánc- és kézműves-foglalkozások sorát szervezte az iskola, emellett a programnak köszönhetően úszásoktatásra is eljutottak a diákok.
A kirándulási lehetőség máshol is népszerű volt: A Karcagi Arany János Általános Iskolából például összesen száznál is több gyerek jutott el színházba, háromdimenziós moziba vagy éppen a fővárosi állatkertbe. A tanárok számára a tapasztalatcserét segítette a projekt. A Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskolában kiemelték, hogy gyümölcsöző szakmai párbeszéd indult meg a környék hasonló helyzetben lévő iskolái között, így a tanárok egymástól vették át a kipróbált és működő módszereket. Létrehoztak egy feladatbankot, ami megkönnyíti a pedagógusoknak a színes és változatos képességfejlesztő tanórák felépítését. A nógrádi Magyargéc iskolájában pedig a pályázati lehetőségekre építő, tudatosabb tervezést hangsúlyozták. A számos tantárgyi szakkört és felzárkóztató órát, valamint szórakoztató és családi programot lebonyolító iskola nyárra több tábort is tudott szervezni, így a diákok – közülük sokan életükben először – eljuthattak a Mátrába és a fővárosba is. Az események egy részébe a szülőket is bevonták, a közös kirándulások és az év végi családi nap gyereknek és szülőnek is különleges élményt nyújtott.
Az intézményi fejlesztés programban részt vevő iskolák egyetértettek abban, hogy a lebonyolításon nagy lelkesedéssel dolgozó tanári csoportok a projektzárás után is folytatni fogják az elkezdett munkát. Azokat a szakköröket, foglalkozásokat és szülőkkel közös programokat tartják kiemelkedően fontosnak, amelyek segítik a gyerekek tanulmányi eredményeinek javulását és képességeik fejlődését.
A Köznevelés az iskolában uniós forrásból megvalósuló kiemelt projekt átfogó célja, hogy javítsa az állami köznevelési intézményekben folyó munka minőségét, hatékonyságát, s ennek eredményeként a gyermekeknek kiegyensúlyozott, fenntartható oktatási rendszert teremtsen.
A fejlesztések öt jelentős területen zajlanak: intézményi fejlesztés, módszertani innováció, partnerség és hálózatosodás, szervezetfejlesztés, valamint rendszerszervezés.
A projektről bővebb információ a www.klik.gov.hu/kozneveles-az-iskolaban oldalon olvasható.
