A Greenpeace a budapesti Illatos úthoz közeli épületekben található háziporból vett mintákat. [1] A vizsgálat 11 mintában háromféle szennyezőt is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt Budapesti Vegyiművek területéről juthatott ki.
Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtunk szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése.
Kül- és beltéri pormintákat vizsgált a Greenpeace a Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telepének környékén – magánlakásokból és egy cég telephelyéről –, hogy feltérképezze, kijuthattak-e az ott tárolt vegyi anyagok, illetve a terület szennyezett talajában [2] lévő vegyületek az üzem környezetébe. A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be. Bár a volt BVM területén található több ezer tonnányi veszélyes hulladékot június elején elkezdték elszállítani, a hordók egy része még a helyszínen van.
A 11 mintából 10 esetben kimutatható volt a DDT vagy bomlástermékei. Ezek közül:
2 mintában kiugró mennyiségben (a XIX. és a XX. kerület BVM felé eső részén),
3 mintában szignifikáns mennyiségben (IX. kerület, József Attila lakótelep és Gubacsi út),
5 mintában pedig csekély mennyiségben voltak jelen.
A DDT és bomlástermékei származhattak a volt BVM telephelyéről, hiszen ott korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyagcsoport a határérték több mint 500-szorosában van jelen a talajban. A DDT-t még az 1968-as betiltása után is széles körben használta a mezőgazdaság, ezért kiskerti használata is előfordulhatott, ez azonban a lakótelepeken és lakásokban nem volt jellemző. A Levegő Munkacsoport 2012-es vizsgálatai azt mutatták, hogy az átlagos budapesti épületek belterének kis hányadában (9 mintából 2 esetben) van csak jelen a DDT vagy bomlástermékei.
Van azonban két szennyező, amelyeket ugyan kis mennyiségben találtunk, de szinte biztos, hogy a BVM területéről jutottak ki. Ezeknek ugyanis nincs hétköznapi használatuk, a BVM területén azonban nagy mennyiségben tárolták őket. Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Ezen veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek.
DNBS-t három pormintában mutattak ki: az Illatos úton, a XX. kerületi Nádor utca padlásterében, és a IX. kerületi Napfény utca egy erkélyén.
Szintén három mintában volt kimutatható a 3A-BTF és a 4A-BTF (más néven 3-amino-benzotrifluorid és 4-amino-benzotrifluorid, avagy 3-(trifluorometil)-benzamin és 4-(trifluorometil)-benzamin). A három minta közül kettőt a BVM egykori területéről vettünk – olyan cégek épületének párkányán kiülepedett porból, amelyek ma is ott működnek. A harmadik minta egy sok éve porosodó padlástérből származott, a XX. kerület BVM felé eső részén. Ennek az anyagcsoportnak szinte biztosan a BVM a forrása, hiszen ott nagyobb mennyiségben tárolták őket – ahogy ez az idén áprilisi bejáráson a hordókban is látható volt –, a környéken más felhasználása azonban nem ismert.
További vizsgálatokra van szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. A Greenpeace ezért azt kéri a kormánytól, hogy:
Haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat – és ha igen, hogyan.
Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.
Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.
Fontos megjegyezni, hogy mintavételünk nem reprezentatív. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A méréseink eredménye ezt valószínűsíti.
