(MTI) – A Duna-stratégia keretében a víz minőségének védelme, valamint az árvízvédelem Magyarország feladata, és ezt a munkát nemzetközi együttműködéssel végzi – mondta Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a Duna-medence környezeti kérdéseivel foglakozó konferencián tartott nyitó előadásában csütörtökön Budapesten.
A konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sérülékeny Erőforrások Tudásközpontja rendezi.
Magyarország vízhálózata 90 ezer kilométer hosszú, a vízmennyiség háromnegyedét a Duna-Dráva-medence adja. Az ország ivóvízének felét parti szűrésű kutakból nyerik. Az áradások az ország területének egynegyedét veszélyeztetik, ezért a védőgát-rendszer hosszabb, mint Hollandiáé – ismertette az adatokat a miniszteri biztos.
A Duna Régió Stratégia 2011-ben, az EU magyar elnöksége alatt született, és egy átfogó gazdasági-társadalmi fejlesztést, továbbá a természeti értékek védelmét foglalja magába – vázolta a kiindulást Joó István. Becslések szerint 2050-re 50 százalékkal növekszik a vízfelhasználás a világban, miközben a vízbázisok egy része elszennyeződik – tette hozzá.
A folyóvizek minősége az utóbbi években rosszabb lett, és a folyamatot megfordítani csak nemzetközi összefogással lehet. Példaként hozta fel a miniszteri biztos Kárpátalját, ahol a települési víztisztítás fejlesztéséhez járul hozzá Magyarország, így javítva a Tisza vízének a minőségét. Másik példája pedig az volt, hogy magyar szakemberek képezték ki idén nyáron a bosnyák szakértőket az árvízvédelemre. Bosznia-Hercegovinában a tavalyi árvíz a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát vitte el, és a védekezést nehezítette, hogy az érintett országok alig kommunikáltak egymással.
A Duna a világ legnemzetközibb folyója, mivel a vízgyűjtő területe 19 országra terjed ki – mondta Baranyai Gábor, az Igazságügyi Minisztérium határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosa.
Véleménye szerint az unión belül tabu a vízmennyiség megosztása. Ez szerinte akkor okoz majd problémát, ha egy felvízi ország beavatkozása, vagy pedig természeti ok miatt drasztikusan lecsökken a vízmennyiség. Ezt a problémát ugyanis a meglévő intézményrendszer nem tudja kezelni, márpedig szükséges a hidropolitikai stabilitás – tette hozzá a miniszteri biztos.
Úgy vélte, a szélsőséges helyzetekre, árvizekre, aszályokra gyorsan reagálni tudó intézménnyel kell felkészülni. A probléma kutatására külön egység jön létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – mondta Baranyai Gábor.
A Tisza vízminőségének magyar közreműködésével történő javítását üdvözölte Mihajlo Junger, Ukrajna magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, hozzátéve, hogy szívesen fogadják a kommunális hulladékkezeléshez, valamint a szennyvízkezeléshez adandó új technológiákat.
Farkasné Gasparics Emese, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása Dél-Kelet-Magyarországon még nem teljesen megoldott. Idézett az önkormányzati törvényből, amely az állam feladatává teszi az egészséges ivóvíz ellátást akkor, ha azt az adott település nem tudja biztosítani. Erre egy koordinációs iroda jött létre a tárcánál – közölte.
