7. nap 2015.09.04. Mezőhegyes – Kelebia 138 km
MEG VAN MENTVE A NARCONON BRINGATÚRA!
2 veteránunk, Hornyák András és Pap Zsolt, indulás előtt, kiemelt elismerésben részesülnek az elvarázsolt osztályteremben, amiért ismét erősítik Narconon Bringatúránkat. Íme, Hornyák András kilómétergyűjtő füzete.
„>>Katonák<< vagyunk, csak éppen megváltozott a harcmodor, az ellenség pedig fantom, akinek célpontjai a gyerekek…” így hangzik a méltatás András és Zsolt önfeláldozó részvételét illetően.
Az Úr a 7. napon megpihent, de mi nem pihenünk, csak rójuk tovább a kilómétereket. Isten elgyötört teremtményei pedig csak özönlenek ki a fák közül a szemeink elé, és békésen menetelnek valamerre, ahol remélik, majd élni hagyják őket.
Hornyák András és Pap Zsolt megegyezés szerint csak Szegedig tekernek velünk, onnantól pedig ketten haladunk tovább Posta Kálmánnal. Nos, mi történt Horina Klárival?
A Narconon Bringatúra így zajlik: néhány kerékpáros körbetekeri az országot a határok mentén, és eközben a kisérőkocsi sofőrje – aki idén Kovács Zoli – előadásokat tart a gyerekeknek a drogok és a droghasználat veszélyeiről… Egy ilyen túra megszervezése nem kis feladat, Zoli viszont csak az 1. hetet tudja velünk tölteni ezért legkésőbb hétfőn (09.07-én) mindenképpen el kell, hogy hagyja csapatunkat. Zoli kiváló előadó, és minden szempontból kiváló csapattagunk, ezért pótolhatatlan a számunkra, de utóbbi abból a szempontból is igaz, hogy nelküle előadó nélkül maradnánk… Klári tehát, akinek megvan a szükséges előképzettsége hozzá, a következő három napban átveszi az előadást, hétő este pedig a kocsikísérői és előadói szerepet Zolitól. Igen, Zolinak megvan ehhez szükséges jogosítványa és jártassága, ugyanis korábban a Narconon magyarországi ügyvezetőjeként ő képezte ki és vizsgáztatta le a többi Narcononos előadót is.
A déli határvidék nagyon gyönyörű, Mórahalom például példásan ápolt, és rendezett – bár minden településünk ilyen lenne! Érezhető, hogy jelenleg rendkívüli állapotok uralkodnak, mert mindenfelé rendőrök csapatai állnak készenlétben. Beszéltünk rendőrökkel, polgárőrökkel, mindenki mosolygós és barátságos, nem érezni semmiféle indulatot.
Úticélunk Kelebia, ahová rendben meg is érkezünk a sötétség beállta előtt. Itt nincs sok szálláshely, egészen pontosan egyetlen egy van. Nos, ez az egy nem valami eszményi, de utunk során el kell felejtenünk a megszokott konfortunkat! A zuhanyzóban van forró és hideg víz, de meleg, vagy langyos nincs. Ha teljesen megnyitjuk a meleget, akkor leégeti a bőrünket, ha pedig csak egy cseppet is megnyitjuk a hideget, akkor jeges hidegre vált. Általában egyszer zuhanyzunk egy helyen, de itt kétszer fogok, mert az ágy, amiben aludtam, tömény hányásszagot áraszt, és ezt érzem magamon, amitől undorom van.
Izgalmas nap elé nézünk, mert reggel beáll közénk Kovács Árpád Veszprémből… Legyen ismét esőmentes napunk sok hátszéllel!
