(MTI) – Nem helyes az a politika, amely az EU-ba beáramló menekülteknek a tagországok közötti, kvóták szerinti elosztására összpontosít, ehelyett az unión kívül kell törekedni a drámai helyzetet előidéző modernkori népvándorlás megfékezésére – mondta hétfőn magyar újságíróknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a nap folyamán Brüsszelben egyebek között a migrációról folytatott megbeszéléseket.
Szijjártó Didier Reynders belga külügyminiszterrel tárgyalt, ezt megelőzően pedig Violeta Bulc közlekedésügyi EU-biztossal, illetve belga üzletemberekkel volt találkozója.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a népvándorlás történelmi kihívást jelent Európa számára. Közölte, hogy idén eddig 154 400-an lépték át illegálisan a magyar határt, ebből 153 ezren Szerbia felől. Az illegális bevándorlók közül 140 ezernél valamivel többen jelezték menedék iránti kérelmüket. Ami a kilátásokat illeti, Szijjártó megjegyezte: tapasztalatok szerint októbertől az év további három hónapjában nagyjából ugyanannyian érkeznek, mint az előző kilenc hónap során. Ennek az az oka, hogy az időjárás már nem teszi lehetővé a Földközi-tengeren való átkelést Afrika felől.
A magyar diplomácia irányítója felhívta a figyelmet arra, hogy a tagországok közötti akadálytalan határátlépést biztosító schengeni övezet külső határait csak a hivatalos határátkelő-helyeken, nyitvatartási időben szabad átlépni, és a külső határok mentén fekvő országoknak ezt a követelményt érvényesíteniük kell.
Szijjártó szerint miután Görögország nem tartja be a közösségi jogot, és nem regisztrálja a beáramlókat, a nyugat-balkáni országok pedig képtelenek megfékezni a menekültek beáramlását, Magyarországnak meg kell védenie a schengeni külső határokat.
Ezt – szögezte le – az ország meg is fogja tenni, minden bírálat ellenére.
A magyar miniszter kitért arra: egyes EU-tagországok olyan felelőtlen nyilatkozatokat tesznek, amelyeket az embercsempészek biztatásként értelmeznek, és amelyek agresszívabbá teszik a bevándorlókat.
Ő maga – tette hozzá – a múlt héten telefonon egyeztetett erről Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel.
Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet az EU-n kívül enyhíteni a bevándorlási nyomást, Szijjártó Péter kiemelte: az érintett országoknak nyújtott fejlesztési támogatást feltételekhez kell kötni, másfelől nagyon jó gondolat az EU-n kívül úgynevezett „hot spotok”, válságkezelő központok kialakítása, ahol eleve megszűrhetik az Európába bevándorlókat, megkülönböztethetik a ténylegesen védelemre szoruló menekülteket és a távol tartandó gazdasági bevándorlókat.
A megoldáshoz – emelte ki – európai összefogásra van szükség. Magyarország segítségként rendőröket küldött a macedón-szerb határra, de egymaga természetesen nem képes megoldani a Nyugat-Balkánon előállt helyzetet.
Magyarország szorgalmazza, hogy mielőbb tartsanak menekültügyi konferenciát Budapesten az EU-tagállamok, a nyugat-balkáni országok és Törökország részvételével. Erre a dolgok jelenlegi állása szerint október elején nyílhat lehetőség – mondta Szijjártó Péter.
A közlekedésügyi EU-biztossal Szijjártó Péter egyfelől a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújítási terveiről, valamint a szlovéniai Koper kikötőjének infrastrukturális fejlesztésében való magyar részvételi szándékról adott tájékoztatást. Találkozott emellett nagyvállalati vezetőkkel is, akikkel magyarországi munkahelyteremtő beruházások lehetőségeiről tárgyalt.
Az egyik vállalat a gyógyszeriparban tevékenykedik, és oltóanyaggyártás Magyarországra telepítésének a gondolata merült fel, a másik cég pedig a Samsonite, amely már ma is nagy gyártó kapacitással rendelkezik Magyarországon – tette hozzá.
