Igazán színesre sikeredett ez a mostani, a helyi termelők saját termékeiket és kézműves portékáikat kínálták ma, a hónap harmadik vasárnapján Miskolcon. Volt aki zöldséget, gyümölcsöt, bort, mézeskalácsot, szörpöt, lekvárt, bio almalevet, sajtot kínált, volt aki saját kézimunkáival jeleskedett.
Új színfoltja volt a rendezvénynek az Elementart stand, ahol Hubertné Kőszegi Marianna mutatta be a természetben talált anyagok, – kő, fa, kavics – újrafelhasználásával készült képeket, gyertyatartókat, ajándékokat.
-Hogyan jött az ötlet, hogy ezeket az egyszerű anyagokat képeken, dísztárgyakon láthassuk újra? Hiszen ha jól tudom, Ön magyar-ének szakos pedagógus.
– A kettő nem zárja ki egymást. A mai világban a pedagógusnak is kreatívnak, leleményesnek kell lennie. Szeretjük az erdőt, a természetet. Nagyon sokat túráztunk, sétáltunk korábban fiunkkal, de mióta Ő felnőtt, most már többnyire inkább a férjemmel. Gombát, gyógyfüveket gyűjtöttünk a család számára, s kerestük a Bükkben a tiszta érintetlen helyeket. Így figyeltünk fel arra, hogy milyen érdekes formákat „alkot” a természet. Hogyan dolgozza meg a patak vize a köveket, ha letörik egy ág a fáról, milyen csodálatos formák köszönnek vissza. Innen tulajdonképpen már csak egy lépés volt, hogy szabadon engedjük a fantáziánkat, s a kedvtelésből először saját családunknak, barátainknak készüljenek, kisebb-nagyobb ajándékok, s mára így lett az ötletből vállalkozás. Közhely, de így van, az anyag nem veszett el, csak átalakult.
– Ez azt jelenti, hogy ma már a nehéz férfiszerszámokat is jól forgatja, hiszen egy gyertyatartó, egy asztal elkészítése, nem csupán ötlet, hanem kemény férfimunka?
– Az érdem nem csak az enyém, hiszen a család minden tagja besegít abban, hogy amit kitalálok az megvalósulhasson. Ezért is látszik minden egyes darabon az, hogy az anyagok megtalálása közben is föltöltődünk a természetben, de a közös munka is örömet okoz.
OBE
