Nincs senki, aki egyszer sem foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, hisz a hit mellett a tagadás is ide tartozik. A szerzők is előszeretettel választják könyvük témájául akár a vallás, akár a Föld keletkezése kapcsán. Jelen esetben utóbbival foglalkozunk: Robert J. Sawyer a Kifürkészhetetlenben a világ – sőt, az univerzum keletkezésének eredetét és működési elvét kutatja. A kanadai szerző egyike azon keveseknek, aki megnyerte mindhárom rangos nemzetközi science fiction-díjat – éppen ezért nem árt odafigyelni rá, mert magvas gondolatokat közölhet, még ha alapvetően fikcióról is van szó.
Főhősünk Thomas Jericho, aki a Royal Ontario Múzeumban dolgozik Torontóban. Ha azt hinné az ember, hogy itt megállt az idő, s semmi nem történik, akkor nagyon is téved: egy szép nap fogja magát egy űrhajó, s pont a múzeum mellett landol, annak hatlábú, pókszerű földönkívüli utasával, Hollus-szal, aki a paleontológus után kiált. Szerencsére nem leigázni jött az emberiséget, hanem sokkal békésebb a szándéka: megfigyelést, kutatást végez a feltett hipotézis igazolására vagy elvetésére. Ami nem más, mint a világmindenség rendezett-tervezett elv szerinti működése – ergo isten léte.
A feltételezés nem légből kapott: a Föld sorsában más bolygók is osztozkodtak, vagyis a földtörténet során legfontosabb kataklizmák rendre mind és mindenhol lejátszódtak, de az evolúció mégis más irányt vett. Lehet-e ez a roppant pontos egybeesés pusztán a véletlen műve? Ez egy nagyon fogós kérdés, melyre a választ Thomas és Hollus együtt kísérlik meg megtalálni.
Hit és tudomány kerül egymásnak szembeállítva – ősrégi „csata” ez, amely a mai napig nincs egyértelműen eldöntve. Nem célja a regénynek választ adni, vagy állást foglalni, csupán értelmes gondolkodásra késztet egy bonyolult, ugyanakkor valamiképpen mindenkit érintő és fundamentális kérdést illetően: a lét keletkezése és működése, amelyből közvetetten következik az élet értelme is.
A tudomány ma az evolúció mellett foglal állást; azonban ha bebizonyosodna a transzcendens rendezőelv, akkor bizonyosan minden eddigi tudás, nézet felülíródna. Ellenkező esetben, ha a vallásos embereket meg lehetne győzni hitük értelmetlenségéről, nemlétezéséről, akkor mi történne a sok hívővel, akikben egész addigi világuk, világnézetük omlana így össze, valamint ez hogyan érintené a vallásoktól nem független kultúrákat? Vagy kitartanának-e makacsul meggyőződéseik mellett, csak mert hinni akarnak, s ehhez „szoktak”? A hit is talán valahol olyan, mint a remény: ha nem is utoljára, de később hal meg.
Komoly, súlyos kérdések. A Kifürkészhetetlen számos üzenetet tartalmaz, melyek kiválóan alkalmasak gondolatébresztésnek. Egy ilyen jellegű mű esetében rizikófaktor, hogy az ismereteket miként adja át a szerző. Sawyer ügyesen megoldotta, mert írása nem száraz, hanem olvasmányos és érdekfeszítő. Ebben sokat segít Hollus karaktere, aki egy szerethető, kedves űrlény. Thomas-szal pedig azért lehet szimpatizálni, mert ateistaként elég nehéz szembesülnie isten létezésének elég valószínűnek tűnő lehetőségével, ami miatt dilemmába kerül, s kételyei támadnak.
A Kifürkészhetetlen egy tartalmas sci-fi, vallásfilozófiai színezettel, amelyben az akció nem a kültéren, hanem belül, a fejekben zajlik – ugyanúgy nagy, ha nem nagyobb tusa tud kerekedni nézetek, hitek, ideológiák, stb. egymásnak ütköztetésekor.
