2015. június 12-én megjelent a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IFRS-ekre) való áttérésről szóló második kormányhatározat, amely már több információt tartalmaz az alkalmazás folyamatáról. A KPMG erről szóló fórumán az NGM képviselője elmondta: ha valaki átáll az IFRS-re, – egyes különleges esetektől eltekintve – legalább öt évig nem térhet vissza magyar számviteli törvény szerinti könyvvezetésre.
Az áttéréssel kapcsolatban számos gyakorlati kérdést kell még szabályoznia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de abban eltökélt a tárca, hogy kizárólag olyan adatszolgáltatási kötelezettséget várjon el a vállalkozásoktól, amelynek teljesítéséhez az IFRS-eken alapuló nyilvántartások elegendőek. Ez derült ki a KPMG IFRS-áttérésről rendezett szakmai fórumán.
A kormányhatározat megjelenésével párhuzamosan módosítani kell néhány olyan jogszabályt is, amely valamilyen módon a számviteli nyilvántartásokra vagy az azok szerint készített pénzügyi kimutatások egyik-másik elemére hivatkozik. Ezen és a statisztikai adatszolgáltatási rendszerek átállításának kérdésén, továbbá más adózási, számviteli kérdések tisztázásán öt munkacsoportban, külső szakértők bevonásával dolgozott a szaktárca, így várhatóan őszre teljes egészében elkészül a vonatkozó jogszabályi háttér.
A nemrég megjelent kormányhatározatból arra is fény derül, mely cégek számára mikortól lesz választható, illetve kötelező a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolás céljára történő alkalmazása. Eszerint már 2016. január 1-jétől átállhatnak az IFRS-re azok a vállalkozások, amelyeknek a legfelsőbb anyavállalata az IFRS-ek szerint készíti el konszolidált beszámolóját, illetve amelyek értékpapírjaikat az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, kivéve azokat az intézményeket, amelyeknek a tevékenysége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelete alá tartozik. Utóbbiak részére 2017. január 1-jétől kötelező az IFRS-ek használata.
2017. január 1-jétől – bizonyos korlátozott kivételekkel – a hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára is kötelező lesz az IFRS-ek alkalmazása az egyedi pénzügyi beszámolók elkészítése során. Ettől az évtől választható továbbá a rendszer a biztosítók számára – a Szolvencia II szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével –, továbbá az MNB felügyelete alá tartozó bizonyos intézmények (például pénzügyi vállalkozások, alapkezelők, alapok, pénzügyi közvetítők stb.) számára, a pénztárak kivételével. Esetükben azért nem lehetséges a 2016. január 1-jétől történő átállás, mert az MNB számára kötelezően teljesítendő adatközlési előírások kialakítása több időt vesz igénybe. Ugyancsak 2017. január 1-jétől választhatják az IFRS-eket az előzőekben nem említett könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok.
Egyéves haladékkal 2018. január 1-jétől kötelező jelleggel át kell térniük az IFRS szerinti egyedi beszámolók készítésére a szövetkezeti hitelintézeteknek, az ezen intézmények integrációjában részt vevő egyéb hitelintézeteknek, valamint az egyes kisebb méretű hitelintézeteknek is. Számukra azért hagyott hosszabb felkészülési időt a szaktárca, mert az integrációval járó feladatok és az átalakulás még legalább két évig leköti energiáikat, ilyen helyzetben pedig nem lenne célszerű újabb változások elé állítani őket – mondta el a KPMG konferenciáján Bíróné Zeller Judit, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető főtanácsosa.
Az IFRS-re történő átállás lehetősége számos cégnek hasznot hajthat, ezért nekik érdemes lehet rendszert, illetve gondolkodásmódot váltaniuk – ezt már Rakó Ágnes, a KPMG számviteli tanácsadási területének igazgatója mondta a konferencián. Azok a cégek, amelyek jelenleg mindkét nyilvántartást vezetik – mert a magyar számviteli előírások szerinti beszámolás kötelező, az IFRS-ek szerinti viszont az anyacég vagy a partnerek elvárása –, megszabadulhatnak a magyar szabályok alkalmazásától, ami jelentős adminisztratív terhet vesz le a vállukról.
Igen széles lehet azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyeknek célszerű az IFRS-ek szerinti beszámolást választaniuk. Ilyenek mindenekelőtt azok, amelyek nemzetközi piacokra akarnak lépni, hiszen a külföldi partnerek és hitelezők könnyebben össze tudják hasonlítani a piaci szereplők nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készült beszámolóit. Azoknak a cégeknek is érdemes lehet megfontolni az átállást, amelyek csak a magyar piacra dolgoznak, hiszen az IFRS-ek alkalmazásával lehetőségük nyílik más, esetleg külföldi befektetők bevonására, illetve a tőzsdére történő belépésre.
