A magyarságot érintő aktuális kérdésekről beszélt Szijjártó Péter a Vajdasági Szabadegyetemen

 (MTI)  – A Közép-Európát, Magyarországot és a magyarságot érintő legfontosabb aktuális kérdésekről beszélt a XIII. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Kishegyesen. A miniszter kiemelte, hogy új világrend van kialakulóban, illetve emlékeztetett arra, hogy a II. világháború lezárása óta Európának nem kellett egyszerre ennyi problémával szembenéznie.
Gyorsan változó világban élünk, ahol minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy a magyarság összekapaszkodjon – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, majd hozzátette: azok a kihívások, amelyek minket érnek, az elkövetkezendő években itt lesznek velünk, együtt kell megoldást találni rájuk.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy a változásoknak lesznek nyertesei és vesztesei, és „minden vezetőnek kötelessége meghozni azokat a döntéseket, amelyekkel a nyertesek közé tud tartozni”. Hozzáfűzte, hogy Magyarországnak és a magyarságnak vannak legitim geopolitikai érdekei, amelyekkel kapcsolatban joggal várják el, hogy azokat figyelembe vegyék és tiszteletben tartsák. Hangsúlyozta, hogy jelenleg hat alapvető kihívással kell szembenéznie Közép-Európának, így Magyarországnak is: a háború Ukrajnában, Magyarország keleti szomszédainak befagyott területi vitái, az energiabiztonság kérdése, a gazdasági kihívások, a terrorfenyegetettség és a modern kori népvándorlás.
A miniszter kifejtette: Magyarország érdeke az, hogy minél hamarabb béke legyen Ukrajnában. Elmondta, hogy Budapest azt várja az Európai Uniótól, hogy legyen bátrabb, amikor a keletre eső területekkel való kapcsolat szorosabbra fűzéséről van szó. Kiemelte, hogy az energiaellátás kérdése még mindig az egyik legégetőbb probléma Közép-Európában, és a térség érdeke az, hogy Törökországot egy nagykapacitású gázvezeték kösse össze Közép-Európával. Az energiabiztonság mellett a versenyképesség csökkenése is problémát jelenthet a jövőben Európában – fogalmazott Szijjártó Péter. Elmondta, hogy a terrorfenyegetettség és a modern kori népvándorlás bizonyos szempontból összefügg, a terrorszervezetek ugyanis gyakran az ilyen migrációt szokták kihasználni arra, hogy embereiket azokra a helyekre is bejuttassák, ahová amúgy nehezen tudnának bejutni.
Elmondta, hogy idén eddig több mint 68 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, a migrációra pedig egységes európai választ kell adni. Kiállt amellett az elv mellett, hogy ezt a kérdést nem az Európai Unión belül kell megoldani, hanem azokat a problémákat kell orvosolni, amelyek miatt az emberek útra kelnek. A magyar kormány által tervezett ideiglenes határzárral kapcsolatban kifejtette, hogy az nem Szerbia ellen irányul – Budapest és Belgrád között továbbra is kiemelkedően jók a kapcsolatok -, hanem egy kényszerhelyzetre kellett megoldást találni.
Hozzáfűzte, hogy a kerítés nem a tisztességes szándékkal Magyarországra érkezőket szándékozik megállítani, hanem azokat, akik törvénytelen módon érkeznének. Ha ezen a határszakaszon fizikai akadály jön létre, akkor az embercsempészek valószínűleg más útvonalakat fognak keresni – tette hozzá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy évben a nemzetpolitikába bekerült a gazdaságpolitika is, mert rá kellett jönni, hogy a szülőföldön való megmaradást és boldogulást ilyen szempontból is támogatni kell. Úgy fogalmazott: „aki ma magyarnak vallja magát a Kárpát-medencében, az egyben vállalja a szegénységet is”, mert rosszabb gazdasági helyzetben kell a jövőjét megteremtenie, mintha Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon keresne magának boldogulást. Szerinte ezért kell a szülőföldön való megmaradást gazdaságpolitikai eszközökkel is támogatni.
Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a szerdai budapesti magyar-szerb kormánycsúcson történtekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta: a vajdasági magyarok kikerültek abból a helyzetből, hogy „a kalapács és az üllő közé szoruljanak”. Kiemelte, hogy olyan megállapodások születtek, amelyeknek az igazi haszonélvezői a vajdasági magyarok. Köszönetet mondott a magyar és a szerb kormánynak is azért, hogy meghallgatták a vajdasági magyarok igényeit, valamint a veszélyeket és a problémákat, és azokra megoldási lehetőségeket kerestek.
A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló vajdasági magyar fiatalok, friss diplomások és fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezeteik tagjai, aktivistái. A vasárnapig tartó rendezvényen eddig átlagosan 150 hallgató vett részt, a szervezők az idén is több mint 100 résztvevőre számítanak.