(MTI) – Már az Európai Unió is elismerte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyarországot érinti – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal. A biztos kiemelte: az Európai Bizottság támogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül.
A tárcavezető a biztossal közösen tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: ezt a helyzetet nem lehet gyorsan megoldani, az illegális bevándorlás kérdése valószínűleg évekre meghatározza az EU politikáját, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. Most már jól látszik, hogy az uniónak is az az álláspontja, közös európai megoldást kell adni a problémára – mutatott rá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországra példátlan nyomás nehezedik, de az ország teljesíti valamennyi uniós kötelezettségét, „minden bevethető kapacitással” regisztrálnak minden illegális bevándorlót, ahogyan azt az uniós szabályok előírják.
Véleménye szerint a biztos látogatása valóban azt mutatja, hogy Magyarország már nincs egyedül, amikor „elképesztő illegális bevándorlási nyomással” néz szembe. A bevándorlási útvonalak folyamatosan változnak, jelentősen átalakultak, és jelenleg a Nyugat-Balkánon át többen érkeznek az EU-ba, mint a Földközi-tengeren keresztül – mondta. Közölte: kedden 9.15 óráig 567-en jöttek, és a nap végére biztosan meghaladja az ezret az illegális bevándorlók száma.
A miniszter emlékeztetett: idén eddig 67 082 illegális bevándorló jött Magyarországra, közülük több mint 66 ezren a magyar-szerb határon keresztül érkeztek. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter a nap folyamán szerb és osztrák kollégájával tárgyal a szerb-macedón és a szerb-magyar határ őrizetének megerősítéséről.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország költségvetésére is komoly terhet jelentenek az illegális bevándorlók, idén 15,8 milliárd forint pluszkiadást jelent a helyzet kezelése.
Arra is kitért: Magyarország vitatja, hogy ide kellene visszaküldeni azt a több mint 15 ezer illegális bevándorlót, akit 11 uniós tagállam küldene Magyarországra, ugyanis ők vélhetően nem itt léptek be először az EU területére, hanem Görögországban, Bulgáriában vagy Horvátországban, ha a Nyugat-Balkánon át jöttek.
A magyar-szerb határon ideiglenesen felhúzandó kerítéssel kapcsolatban megerősítette: ilyen nyomás esetén muszáj fizikai akadályt létrehozni a határon, erre a törvénysértő határátlépés miatt van szükség, és nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon lépnek be az országba.
Szijjártó Péter kifejtette: sokan visszaélnek a menedékkérelem adta lehetőségekkel, amivel hiteltelenítik azok kérelmét, akik jogosultak lennének rá. Százból csak 8-9 kérelem jogos. A jelenlegi helyzetet hosszú távon az EU-n kívül lehet megoldani, az uniós fejlesztési források felhasználását feltételekhez kellene kötni – vélekedett.
A tárcavezető megköszönte az uniós biztosnak, hogy támogatja az őszi budapesti migrációs konferencia tervét, az eseményen várhatóan uniós belügy- és külügyminiszterek vennének részt.
Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos, aki azért látogatott a magyar fővárosba, hogy megbeszéléseket folytasson az európai migrációs stratégiáról és a Magyarországot érintő bevándorlási helyzetről, a sajtótájékoztatón hangoztatta: az Európai Bizottság támogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül, Európa mellette áll és együttműködik vele, hogy a szolidaritás szellemében megoldhassák az illegális bevándorlás jelentette nehéz helyzetet.
Azt mondta, míg eddig jobbára Olaszországról és Görögországról beszéltek az illegális bevándorlással kapcsolatban, most már Magyarországra is nagyobb figyelem jut. Korábban főleg Koszovóból érkeztek ide az emberek, most elsősorban Afganisztánból, Irakból és Szíriából jönnek. Hangsúlyozta: egyértelmű, hogy akiknek jogukban van menedékkérelmet kapni, azoknak meg kell azt adni, de azokat, akik illegálisan jönnek ide, akik ki akarják használni a rendszert, vissza kell küldeni. Szólt az embercsempészek elleni fellépés jelentőségéről is, mivel – mint mondta – az embercsempész-hálózatok tevékenysége gyakran jobban szervezett, mint az államoké.
A biztos – aki Szijjártó Péterrel és Pintér Sándorral is tárgyalt – kifejtette: az EU szakértőket küld, akik segítenek a bevándorlók azonosításában, regisztrálásában és a menedékkérelmek elbírálásában. Közölte azt is, hogy Magyarország csaknem 8 millió euró (2,5 milliárd forint) támogatást kap.
Kijelentette: a tagállamok jogkörébe tartozik, hogy miként akarják megvédeni a határaikat, amelyek egyúttal az EU határai is. Görögország és Bulgária is épített kerítést, és nem vonhatják meg a tagállamoktól a jogot, hogy saját politikát alakítsanak ki a határvédelem ügyében – mondta.
Dimitrisz Avramopulosz kitért rá: az, hogy 40 ezer embert áthelyeznek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, bizonyítja, hogy a szolidaritás nem csak szlogen, és az EU támogatja az elsődleges célországokat, amilyen Magyarország is. A kulcs az együttműködés a szolidaritás jegyében, így meg tudják oldani ezt a helyzetet az európai érdekek, a humanitárius és demokratikus értékek figyelembevételével, választ adva a kihívásra Magyarország és az EU érdekében – mondta.
Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy folyamatosan figyelik, elemzik a görögországi helyzetet, nem változtatnak az ország biztonsági besorolásán, de azt kérik az oda készülő magyar turistáktól, hogy vegyék figyelembe Görögország pénzügyi helyzetét, a kereskedelmi bankok döntéseit, és ennek megfelelően vigyenek magukkal pénzt.
