Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád/Ohrid, 2015. június 15., hétfő (MTI) – Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének felgyorsítására és a közép-európai energiabiztonság megteremtéséhez szükséges beruházásokra kell most leginkább összpontosítania a Közép-európai Kezdeményezésnek (KEK) – vélekedett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a KEK külügyminisztereinek találkozóján a macedóniai Ohridban.
Az MTI tudósítójának telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: a Nyugat-Balkán uniós integrációjának felgyorsítása nemcsak gazdasági eredményeket fog hozni, hanem hozzájárulhat „az Iszlám Állam számára toborzott, úgynevezett idegen harcosok áramlásának megállításához”, valamint az Európai Unióra nehezedő bevándorlási nyomás kezeléséhez is.
Ennek érdekében Szijjártó Péter szorgalmazta, hogy a Szerbiával és a Montenegróval zajló uniós csatlakozási tárgyalásokat gyorsítsák fel, Macedóniával pedig kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások, mert „az elfogadhatatlan, hogy miközben az Európai Bizottság hatszor tett erre javaslatot, a tárgyalások még mindig nem kezdődtek el”.
Szijjártó Péter elmondta, a KEK külügyminiszterei alapvetően egyetértettek abban, hogy „a Nyugat-Balkán számára az európai perspektívát fenn kell tartani”, csak abban volt véleménykülönbség, hogy a folyamatnak milyen gyorsan kell végbemennie.
Az energiabiztonság még mindig a legforróbb téma Közép-Európában – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy a térség országainak gázellátása nemcsak energiaügyi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A Nabucco és a Déli Áramlat tervének lemondása után más irányú lépésekre van szükség ahhoz, hogy energiabiztonságról lehessen beszélni Közép-Európában – mondta.
Kifejtette, hogy az energiabiztonság megteremtésének érdekében össze kell kötni az érintett országok gázvezeték-hálózatait, el kell végezni azokat a beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a kétirányú gázáramlást, valamint „szükség van egy nagy, stratégiai gázvezeték-beruházásra itt a térségben, egy nagykapacitású gázvezetékre, amely keresztülmenne a Nyugat-Balkánon és Közép-Európán, és biztosítaná az energiabiztonságot”.
Az energiabiztonság tekintetében is egyetértés volt a külügyminiszterek között – mondta el Szijjártó Péter, hozzáfűzve, hogy mivel minden ország a saját lehetőségeit keresi, ezért a különböző megvalósítási tervek miatt voltak vitás kérdések. Szerinte nem baj, ha vannak versengő alternatívák, a lényeg az, hogy egyik ország se kerüljön vesztes pozícióba, olyanba, amelyben nincs biztosítva az energiabiztonsága.
A külgazdasági és külügyminiszter Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel is találkozott, akivel a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítéséről tárgyalt. Elhangzott, hogy a júliusi budapesti magyar-szerb kormányülés egyik legfontosabb pontja éppen ez a kérdés lesz. A modernizálás megvalósíthatósági tanulmányát mind a magyar, mind a szerb fél elkészítette, a kínai fél pedig ezt egy tanulmánnyá egyesítette – magyarázta Szijjártó Péter, és jelezte, hogy július közepén Budapesten a három kormány munkacsoportja összeül, hogy a pénzügyekről tárgyaljon.
