(MTI) – Fontos, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások saját lábukra tudjanak állni, és minél több hozzáadott értéket tartalmazó exportképes termékkel jelenjenek meg – mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára csütörtökön A munkáért! című uniós program záró konferenciáján, Budapesten.
A magyar kormány külgazdasági törekvéseiről tartott előadásában az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a teljes export mintegy 80 százalékát a multinacionális cégek adják, miközben a munkavállalók 20-25 százalékát foglalkoztatják, ezzel szemben a magyar kisvállalkozások a munkavállalók háromnegyedét alkalmazzák.
Szabó László államtitkár kitért arra, hogy a magyar gazdaság nyitott, exportorientáltsága pedig lehetőséget ad a növekedésre a vállalkozások és a gazdaság számára egyaránt.
Az államtitkár rámutatott arra, hogy fontos a hagyományos piacok megtartása mellett a keleti és déli nyitás a külkereskedelemben, illetve a kis- és középvállalkozások szerepének növelése, amelyet a külgazdasági integrált intézményi rendszer is támogat.
Szabó László emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak mintegy 120 külképviselete van, amelyeknek fontos feladatuk a gazdasági vállalkozások érdekeinek megjelenítése is.
A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Szabó László kérdésre válaszolva elmondta, fontosnak tartja, hogy minél több innováció legyen a kis- és középvállalkozói szektorban is, és ez hozzáadott értékben jelenjen meg.
A Liga Szakszervezetek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) partnerségben 1,6 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával 2013. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között A munkáért! címmel programot valósított meg az Új Széchenyi Terv keretében.
A zárókonferencián Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hangsúlyozta, a programban való részvétellel céljuk volt a kis- és középvállalkozások ismereteinek bővítése, a versenyképességük javítása, a foglalkoztatási potenciáljuk elősegítése, a piacra jutás támogatása és az együttműködésben történő gondolkodás elősegítése.
A program keretében a VOSZ szakértői hálózatot épített ki, tematikus kiadványokat jelentetett meg, speciális honlapot működtet, regionális információs központokat hozott létre, 103 rendezvényt tartott – tette hozzá a VOSZ főtitkára.
Dávid Ferenc úgy látta, hogy a program megvalósításával a munkaügyi kultúra egy szinttel feljebb lépett, és hozzájárulhat a társadalmi párbeszéd szélesítéséhez.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a zárókonferencián emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeti szövetség a VOSZ-szal elsőként kötött stratégiai megállapodást a társadalmi párbeszéd területén való együttműködésre, illetve pályázatok megvalósítására.
A most zárult projektben a Liga szakképzési tananyagot készített a munka világáról, és szeretnék elérni, hogy ez kötelező tananyag legyen szakképzőkben. A programban támogatták a kollektív szerződések kötését, elvégezték a Munka törvénykönyvének hatásvizsgálatát is tudományos szervezetek bevonásával – tette hozzá a Liga Szakszervezetek elnöke.
Gaskó István szerint 2010 után a társadalmi párbeszéd folyamatából hiányzik a kormány, a szakszervezeti vezető úgy értékelte, hogy a VOSZ és a Liga együttműködése példaértékű, a jövőben a kapcsolatukat a társadalmi párbeszéd erősítésében, a civil társadalom közös építésében szeretnék erősíteni.
