A jó borhoz idő kell – ez az analógia Philip Kerr regényére is igaz (legalábbis magyar viszonylatban), ugyanis majd’ három évtizedet kellett várni ahhoz, hogy lefordítva is a kezünkbe vehessük a Berlin Noir-trilógia első kötetét. A cím beszédes: Berlin fekete bugyraiban merülhetünk el, mégpedig a sötét világháborús múltban. A téma és korszak ha máshogy nem is, írói szempontból mindenképp hálás, aminek ékes bizonyítéka, hogy nem egy szerző vette már elő cselekménye történelmi háttereként. Ez esetben, a Halálos március során a főhőssel karöltve egyre mélyebbre merülhet az olvasó a náci szubkultúrába.
Az ex-rendőr Bernard Gunther szabadúszóként dolgozik tovább a már hároméves Harmadik Birodalomban, tehát 1936-ban, s meg kell hagyni, elég jól végzi a dolgát az eltűnt személyek és tárgyak felkutatásában – ami ebben a vészterhes és zavaros időben meglehetősen jövedelmező. Aztán hirtelen és váratlanul kap egy megbízást egy gazdag acélmágnástól, hogy kutassa fel a méregdrága gyémántbrosst, amelyet a felesége és lánya meggyilkolásakor tulajdonítottak el. Bár Bernie-nek nem kellene foglalkoznia a gyilkossággal, hiszen az a hatóság dolga, mégsem fér a bőrébe: nyomozásba kezd, mert feltételezései szerint a lopás csupán egy nagyobb puzzle darabkája, s a háttérben állhat féltékenység, politikai verseny vagy korrupció eltussolása-leplezése.
Az ügy felgöngyölítése során érdekfeszítő körutazást a főhőssel karöltve tehetünk a háború szélén álló német társadalomban. Nem mindenki volt a fajtisztaság vagy az elnyomás túlélésének megszállottja. Az emberek Hitler ellenére arra törekedtek, hogy a lehetőségekhez mérten hétköznapi életet éljenek. Míg sokaknak volt mit rejtegetniük – és Gunther sokszor majdnem ott is hagyja emiatt a fogát. De csavaros észjárása (hiszen nem hiába nyomozó), valamint az igazságszolgáltatás és személyes bosszú „összemosása” kitartásra ösztönzi.
A főhős cinikus karaktere érdekes színezetet ad a fikciónak, ugyanis a nácik körében jellemző pompát és gonoszságot átlényegíti a Nürnbergben napvilágra jutott fellengzésbe és kapzsiságba. Szüksége is van erre és minden képességére, amikor híres és befolyásos náci hivatalnokokkal és magával a Gestapóval kerül összetűzésbe. Ennek köszönhetően pedig a cselekmény egy percre sem ül le.
A Halálos március egy klasszikus noir detektívregény, amelyben Philip Kerr nagyszerűen kihasználja a „díszletet”, azaz a német történelem 30-as évekbeli szeletét, amikor a náci párt azon munkálkodott gőzerővel, hogy a maga elképzelése szerint és a nemzet érdekében újraformálja az országot. E fikció pedig mindezt nemhogy közelebb hozza az olvasókhoz, de mély benyomást is tesz; a történelmi és rejtélyes-nyomozós témák kedvelőinek erősen ajánlott.
