Aki már olvasott életében legalább egy Vonnegut-könyvet, annak nem lesz ismeretlen a szerző jellegzetes, keserédes-érces stílusa. A Macskabölcső egy humorral és szarkazmussal teli abszurd regény, melyben Vonnegut szokás szerint nem rejti véka alá a társadalomról és tudományokról alkotott sötét véleményét; szórakoztató stílusban képes az emberi butaságról és vallásról írni, valamint arról, hogy milyen felelőtlen módon állít elő a tudomány az emberiség elpusztítására alkalmas fegyvereket, melyek talán egyszer el is hozzák a teljes megsemmisülést.
A történetben, a hidegháború idején, Felix Hoenikker, aki az atombomba atyja, a világot megsemmisíteni képes szuperjég feltalálója lesz. Hoenikker három gyermeke, öncélra használja apjuk titkát, és eladják a szuperjeget különböző módon. Így kerül a szuperjég az utopisztikus San Lorenzo szigetére, ahol az olvasó megismerkedhet egy bizarr vallási irányzattal; a bokonizmussal, melynek jellegzetessége, hogy hazugságokra épül. A bokonizmus egy működő és sikeres vallás; Vonnegut kellő iróniával fűszerezi és részletezi e különös hitvilágot, elgondolkodtatva az olvasót, hogy vajon milyen okai lehetettek az általa alkalmazott kifigurázásnak – az olvasó pedig meg fogja érteni, hogy Vonnegut mindent okkal csinál, és olyan alapigazságokat rejt el, hol burkoltan, hol kevésbé burkoltan könyveiben, mely miatt regényei nem veszítik el aktualitásukat.
A macskabölcső mint cím kiváló metaforája az élet értelmetlenségének, hiszen aki tudja, hogy mi az a macskabölcső, az azzal is tisztában van, hogy sehol egy macska, sehol egy bölcső… A bokonizmus, mint vallás, tovább erősíti a cím által sugalltakat; megmutatja, hogy az emberek értelmetlen dolgokban, hazugságokban képesek hinni, mert az még mindig könnyebb, mint szembesülni a valósággal. Egyesek elmosolyodnak majd Vonnegut humorának sötétségén, mások mosoly helyett, csupán elgondolkoznak rajta; egy biztos: a szerző eléri célját, és sikeresen húz párhuzamokat valós problémák és a könyvében leírt banális képzetek között.
Hoenikker karaktere felhívja a figyelmet arra, hogy a tudomány számos alkalommal mennyire etikátlan, és az ember ellen dolgozik. Hoenikker az emberiség irányába teljesen érzéketlen, csupán a tudomány iránt vadul elkötelezett tudós; a Macskabölcső végére nyilvánvalóvá válik, hogy a szerző szerint mi lesz egy olyan világ sorsa, ahol elszabadulnak és felelőtlen használatra kerülnek a tudomány szülte legveszedelmesebb fegyverek.
Vonnegut apokaliptikus regénye kötelező olvasmány minden Vonnegut rajongónak, és erősen ajánlott mindazoknak, akik szeretnének egy humorral, szarkazmussal, feketehumorral teli, de legfőképp aktuális problémákkal foglalkozó regényt olvasni, mely közben és után nem csupán ajánlott elgondolkodni, hanem magától értetődő.
