ENSZ-konferencia – Szijjártó: a terrorizmus az egész civilizációt fenyegeti

(MTI) – A világ országai előtt álló kihívások, köztük a terrorizmus terjedőben vannak. Az Iszlám Állam az egész civilizált világra fenyegetést jelent, ellene csak összefogással, az ENSZ hatékonyságának erősítésével lehet eredményesen fellépni. Erről a külgazdasági és külügyminiszter beszélt csütörtökön egy budapesti ENSZ-konferencián.
Magyarországnak kiemelt fontosságú az ENSZ-tagság, amely külpolitikánk szerves része. A globális kihívások mellett nagyon fontos a keresztény közösségek védelme a világ bármely pontján – hangsúlyozta Szijjártó Péter az ENSZ megalakulásának 70., a világszervezetbeli magyar tagság 60. évfordulója alkalmából a tárca által szervezett rendezvényen.
A külgazdasági és külügyminiszter hét rendkívül fontos, az elmúlt években formálódott kihívást sorolt fel, megfogalmazása szerint ezek tartoznak az ENSZ előtt álló legújabb kihívások közé.
A legégetőbb problémának az Iszlám Államot nevezte meg. Amint azt a közelmúlt történései, a párizsi és koppenhágai cselekmények is mutatják, az Iszlám Állam (IÁ) az egész civilizált világra fenyegetést jelent, terroristái semmire nincsenek tekintettel. Az Országgyűlés ezért döntött úgy, hogy 150 katonát küld Észak-Irakba, közülük az első csapat május végén fog megérkezni Kurdisztánba – mondta Szijjártó Péter.
A tárcavezető a súlyos kihívások közé sorolta a többi terrorszervezet működését is, többek között azért is, mert ezek a IÁ-val is szoros kapcsolatokat építenek ki. A politikus megjegyezte: a terrorszervezetek a közel-keleti békefolyamatot is komolyan veszélyeztetik, ami hatással van egész Európa jövőjére.
Szijjártó Péter szólt az Európát napjainkban érő migrációs kihívásokról; mint mondta, a mediterrán térség és a Nyugat-Balkán felől egyaránt nyomás nehezedik a kontinensre. „A humanitárius katasztrófát kiváltó okokat kell megszüntetni. Békét és gazdasági stabilitást kell teremteni ott, ahonnan az emberek menekülnek, működő államot kell létrehozni Líbiában”.
Az ukrajnai háború kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar álláspont az: csak békés megoldás képzelhető el, mégpedig a minszki megállapodásból kiindulva.
A miniszter a nemzetközi szolidaritás erősítését szorgalmazta az egyre gyakoribb természeti katasztrófák kapcsán, a mentés, az újjáépítés folyamatában egyaránt, és kitért az ebola terjedésének megakadályozásához elengedhetetlen egyesített erőfeszítésekre is.
„A magyar külpolitika fontos eleme a humanitárius tevékenység, 2010 és 2014 között mintegy egymilliárd forintot fordított a kormány humanitárius akciókra” – szögezte le. Kitért arra, hogy Ukrajnában 150 ezres magyar kisebbség él és a kormány idén 200 millió forinttal támogatja Kárpátalját az oktatási, kulturális és szociális intézmények fenntartásához.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország fontos szerepet játszott az ENSZ nyitott munkacsoportjában a következő tizenöt évre vonatkozó célok kidolgozásában. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország az ENSZ egyre több szolgáltató központjának ad otthont, köztük a FAO-hoz és az UNHCR-hez kapcsolódó missziónak.
Bogyay Katalin magyar ENSZ-nagykövet felszólalásában a nők védelmét hangsúlyozta. Mint kifejtette, harcolni kell a modern rabszolgaság ellen, hiszen a becslések szerint mintegy 35,8 millió ember él ma a világban ennek kitéve, többségük nő és lány. A nagykövet elmondta, hogy a család védelmét, a konfliktushelyzetekben a nők és gyermekek védelmét kiemelkedően fontosnak tartja.
Magyarország ENSZ melletti New York-i állandó képviseletének vezetője felidézte a magyar ENSZ-tagság kezdetét, 1955-öt megelőző történelmi helyzetet, a Biztonsági Tanács állandó figyelmét az 1956-os forradalom utáni helyzetre, szólt a későbbi kétszeri nem állandó magyar BT-tagságról. „Támogatjuk a BT reformját és a Közgyűlés munkájának átgondolását, hogy egy olyan szervezet alakuljon ki, amely reflektál a 21. század kihívásaira”.
Bogyay Katalin a kulturális diplomácia fontosságáról is beszélt, valamint arról, hogy Magyarország erősen elkötelezett az emberi jogok védelmében, illetve a rasszizmus, a diszkrimináció és az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
A konferencián felszólalt Martin Nesirsky, az ENSZ bécsi Információs Szolgálatának igazgatója, Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár korábbi szóvivője, aki kiemelten fontosnak nevezte a 2015 végi párizsi ENSZ-klímacsúcs sikeres előkészítését. „Ez egy olyan lehetőség a klímaváltozás megfékezésére, amely megváltoztathatja a történelmet”.
Nesirsky szerint büszkének kell lenni az ENSZ elmúlt 70 évére, köztük a magyar tagság hat évtizedére. Hozzátette ugyanakkor, hogy a világszervezet életében nem lehet több Ruanda, Srebrenica és Srí Lanka.
Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke kitért arra, hogy a társaság az egyik legrégebbi nem kormányzati szervezet Magyarországon, amely tagja az ENSZ társaságok nemzetközi szövetségének is. Az akadémikus mások mellett szólt a világ előtt álló demográfiai kihívásról, arról, hogy kezelni kell azt a helyzetet, amelyben a fejlődő világban él a Föld népességének többsége.