Bizonyára mindenkivel megesett már, amikor elhaladt mellette egy látássérült az utcán, vagy a metrón hevesen gesztikuláló (jelbeszélő) embereket látott, pár pillanat erejéig elképzelte, milyen lenne, ha osztozna sorsukban.
Belehelyezkedni e szituációba persze nem könnyű, hiszen honnan is lenne fogalmunk egy ilyen élethelyzetről – azonban a regények például erre is jók: közelebb hozzák a beteg, sérült embereket. S létezhet-e hitelesebb forrás, mint amikor valaki saját magáról ír könyvet? Sheila Hocken pont ezt tette: Emma meg én című könyveiben örökítette és osztotta meg életét.
Sheila látássérülten született, s állapota az idő során csak rosszabbodott, mígnem húsz éves korára teljesen elvesztette látását, így értelemszerűen vakvezető kutyára szorult – így kerül hozzá egy Emma nevű labrador. Ennek a több értelemben is egymásra utalt párosank az összeszokását és kapcsolatuk kibontakozását, valamint kiteljesedését kísérhetjük végig az Emma és én című első részben.
A folytatásban, Az új életben csoda történik Sheilával: szemműtéte sikeres, s visszanyeri látását – ami nagyjából fel is ér egy újjászületéssel. Ez nemcsak a lány életébe hoz gyökeres változást (például a főzésnél már nem kell villát használnia a teszteléshez), hanem (amire nem is gondolnánk) Emmáéba is, hiszen szerepe átalakul, illetve gazdájának kevésbé, pontosabban nem abban a formában lesz rá szüksége, mint eddig. A változásoknak nincsen vége: Sheila médiaszereplővé is válik, ugyanis tv-s meghívást kap, hogy egy műsorban beszéljen első könyvéről, s hamarosan népszerűvé válik a Sheila-Emma páros, amihez mindkettőjüknek hozzá kell szoknia. A sornak pedig nincs vége: két új négylábú jövevény is érkezik a családba.
Bármilyen ember-állat kapcsolatáról szóló könyvet csakis ajánlani lehet (illetve kell), főleg, akinek nincsen háziállata, mert gyönyörűek (s hátha kedvet kap hozzá). Valóban a kutya a leghűbb társa az embernek, erről Lassie után Emma is bizonyságot tesz. Az új életben új időszámítás kezdődött Emma és gazdája életében, s tanúi lehetünk, ezt hogyan viselik, illetve miként hat ki kettejük barátságára.
Az Emma és én-könyvek igényes stílusban megírt szépirodalmi mű, mely sok mindenről szól: kitartásról, barátságról, fordulatokról, összetartásról. Könnyed és szép olvasmány, amely mindenképp megmelengeti az olvasó szívét és mosolyt csal az arcára, miközben bepillanthatunk egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport mindennapi problémáiba és életébe.
