A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. A köztestület ugyanakkor visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy „könyvvizsgálói maffiáról” beszél.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara értesülései szerint a Széchenyi Kártya Program keretében bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és egyéb más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel. Az MKVK ugyanakkor tudomást szerzett arról, hogy a kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció, a kizárás alkalmazása is indokolt lehet.
A kamara a fentiekre való tekintettel visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy „könyvvizsgálói maffiáról” beszél.
Az elmúlt napokban több olyan cikk jelent meg a magyar sajtóban, amely több könyvvizsgáló érintettségéről beszélt, és volt olyan közlés is, amelyik egyenesen „könyvvizsgálói maffiát” emlegetett. Az MKVK visszautasít minden olyan vádat, amely szerint tagjai rendszerszinten, bűnszervezetben vagy bármilyen más módon visszaéléseket követnének el, vagy gondatlanságból szemet hunynának csalások felett.
A könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak. Egy korábbi vizsgálat szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől. A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt hoz az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak.
Ezt a különbséget semmi más nem magyarázza, mint az, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok (ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik) a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik használni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítené az illetékes hatóságokat.
