A nemzetközi sikereket elért ausztrál Kate Morton könyvei 38 országban kerültek megjelenésre, és a szerző több millió példány eladásával büszkélkedhet. A Titkok őrzője, egy gondosan megírt regény, lebilincselő cselekménnyel, melyben egy múltbeli rejtély nyomába ered a főhősnő, mialatt megdöbbentő múltra vonatkozó felfedezéseket tesz. Morton számos alkalommal meglepi az olvasót csavarjaival, továbbá megtanítja arra, hogy ne ítéljen addig, amíg nem ismeri a teljes igazságot…
Aki olvasott már könyvet Mortontól, az biztosan emlékszik az író gördülékeny stílusára, és elképesztően kifinomult leírásaira. Morton, szokásához híven elég sok leíró résszel gazdagította a Titkok őrzőjét, melyeket talán néhány olvasói kissé hosszúnak fog találni, de garantáltan kompenzálja őket Morton, elragadó írói stílusával. A szerző zseniálisan ugrál a különböző idősávokban, és hagyja kibontakozni a sok szálon futó cselekményt. A feszültség fokozatosan épül fel; Morton észrevétlenül és visszafordíthatatlanul hálózza be az olvasókat könyvével, majd lepi meg őket megdöbbentő befejezésével. A Titkok őrzője több idősík történéseit öleli fel, és a drámai cselekmény végén, egy váratlan fordulat, fényt derít egy bűnténnyel kapcsolatos titok nyitjára. Morton emellett természetesen romantikával is fűszerezte regénye történetét.
Az 1960-as években a főhősnő, Laurel Nicholson még fiatalon egy megdöbbentő gyilkosság szemtanúja, s e trauma egész életében végig kíséri, az ezzel kapcsolatos kérdésekkel együtt. A hatvanas éveiben járó, sikeres színésznővé vált Laurel édesanyja, Dorothy halálos ágyánál rájön, hogy tudnia kell, hogy mi is történt valójában, és nyomozásba kezd. A nyomozása kapcsán nagy mélységben ismeri meg Dorothy, Vivien és Jimmy, Dorothy egykori kedvesének múltját. Morton érdeme, hogy a regény karakterei rendkívül kidolgozottak, így elmaradhatatlanul érzéseket fognak kiváltani az olvasókból; a szereplőkről nem várt dolgok derülnek ki, és lesz közülük olyan, aki minden bizonnyal ellenérzést kelt majd a befogadókban.
Aki már több könyvet olvasott a szerzőtől, annak valamennyire ismerős lesz a cselekmény sémája. Morton a hosszú leíró részeket, hangulatmegteremtés céljából készítette; a kívánt hatást eléri ezzel, ám ezek a részek nem lesznek a türelmetlen olvasók kedvencei. A Titkok őrzőjét nehéz lesz letenni, és a regény minden bizonnyal számos kellemes, kikapcsolódással töltött órát fog okozni az olvasóknak.
