Ez a párosítás meglehetősen szokatlan, hiszen valamennyire távoliak egymástól, s egymás ellentéteinek is mondhatók, ha az informatikusra asszociálva a technológiáról beugrik a könyv az e-book mint a klasszikus papíralapú könyv trónkövetelője. Ezt, a való életben vita tárgyát képező tényállás egy regényhez viszont egész jó alapanyagot adhat – amit ki is használtak. Jelesül Robin Sloan A Penumbra úr nonstop könyvesboltjában. Ebben e két „szereplő” viszont egymás kontrasztjaként vannak jelen, s egy roppant szövevényes, sok kérdést feltevő rejtély szerves részét képezik.
A történet a főhős számára máris egy igen kellemetlen szituációval kezdődik: Clay Jannonnal kibabrál a Nagy Recesszió, aminek köszönhetően munkanélkülivé válik. A San Franciscó-i ex-webdesignernek nincs ezután sem szerencséje, mert számos próbálkozás után ugyan sikerül másik állást szereznie, de köze sincsen a marketinghez, ahonnan kirúgták: egy könyvesboltban helyezkedik el éjjeli műszakban. Ráadásul a tulaj, Penumbra úr is meglehetősen fura figura.
A sors útjai kifürkészhetetlenek – így Clay nyilván nem hiába kapta meg pont azt az eladói munkát, s került pont abba a könyvesboltba. Ugyanis nem telik bele sok idő, mire a srác felfigyel bizonyos furcsaságokra. Egyhamar beazonosítja a vásárlók két fajtáját: a random betérőket és a bolt hátsó részében holdakként keringőket. Előbbiek kevesen vannak, utóbbiak csak kölcsönzésre visznek el könyveket (ráadásul olyanokat, amelyek olvasásától Clay óva lett intve) –akkor mégis vajon hogyan képes a bolt működni? Ráadásul az újdonsült eladónak-könyvtárosnak adminisztrátori teendői sem szokványosak: vezetnie kell a kuncsaftokról adatokat.
Ezekben a jelenségekben, illetve ténymegállapításban semmi különös nincsen a szokatlanságon kívül, és a szakavatatlan elmék annyiban is hagynák a dolgot. De Clay nem tartozik közéjük, ugyanis neki számos dolog feltűnik a felszín mögött, miközben unalmában elmerül az informatika és adatbányászat világában: az érkezések algoritmizálhatók. Ám kíváncsiságának végül nem tud ellenállni, ami után megdöbbentő felfedezést tesz. A felfedezés események láncolatát indítja el, s máris New Yorkba vezető küldetésen találja magát többedmagával.
A Penumbra úr titkos naplója kiemelkedően élvezhető, tele melegséggel és intelligenciával. Sloan remekül ötvözi a cselekményt és a filozófiai kérdéseket könyvekről és könyvekről. A történet mindvégig kiegyensúlyozottan leköti a figyelmet, miközben Clay, Penumbra úr és az őket körülvevő nem hétköznapi emberek megpróbálnak dűlőre jutni afölött az igen lényeges és érdekes kérdés fölött, hogy mi számít jobban egy problémamegoldásnál: maga a végeredmény, vagyis a megoldás, vagy az út, ahogyan azt elérik.
Sloan regénye különlegességnek mondható, egyrészt az azt körüllengő hangulatot, másrészt az aktuális téma miatt. Hiszen benne élünk az információbőségben, valamint a könyvek és a(z azok alternatívájaként is megjelent) technológiai vívmányok megosztó harcában. Az írótól zseniális lépés, hogy a két véglet kiegyensúlyozva jelenik meg, így a könyv- és számítógép-rajongókat is képes megnyerni története (persze jó kérdés, mennyire volt ez marketingcélú, de a végeredmény szempontjából most ez nem lényeges).
