Az idén 90 éves debreceni Gyermekgyógyászati Intézet széleskörű szakmai összefogással veszi fel a harcot a népbetegségekkel szemben Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is komoly problémát okoznak a leggyakoribb népbetegségek. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön főként a szív- és érrendszeri betegségek statisztikái aggasztóak. Az ischaemiás szívbetegségek, köztük a szívinfarktus áldozatainak lakosságszámhoz mért aránya az uniós átlaghoz képest Észak-Magyarországon háromszoros, az Észak-Alföldön pedig két és félszeres. Életünk első 1000 napjában pedig több népbetegség felnőttkori kialakulásának kockázata is mérsékelhető lenne a kiegyensúlyozott táplálás révén. Ennek jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program, amelyhez a 90 éves debreceni Gyermekgyógyászati Intézet is csatlakozott, hogy minél több egészségügyi szakemberhez és szülőhöz eljutassa a régióban a gyermekek megfelelő táplálásával kapcsolatos tudnivalókat.
Egészségünket nem csak az örökölt gének határozzák meg, a legújabb kutatások szerint a korábban véltnél jóval nagyobb a környezet, azon belül is a táplálkozás szerepe. Különös jelentősége van ennek a fogantatástól számított első 1000 napban, amikor az egészségtelen táplálkozás és életmód miatt fokozódhat a felnőttkori elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam is, amelyek számos további betegség – köztük a szív- és érrendszeri betegségek – okozói lehetnek.
A két északkelet-magyarországi régióban különösen az utóbbi betegségcsoport statisztikái hívják fel a figyelmet a probléma jelentőségére. Észak-Magyarország és Észak-Alföld is megtalálható a között a 10 európai régió között, amelyekben a lakosságszámhoz mérten a legtöbb halálos áldozatot követelik az ischaemiás szívbetegségek – mint például a szívroham vagy a szívelégtelenség. A keringési rendszerben szenvedő betegek halálozási aránya Észak-Magyarországon közel a kétszerese, Észak-Alföldön pedig több mint a másfélszerese az uniós átlagnak.
A felnövekvő generációk népbetegségekre való hajlamát kívánja csökkenteni az Első 1000 nap program a megfelelő táplálás kialakításához szükséges információk átadásával. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott most a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának 90 éves Gyermekgyógyászati Intézete és a Magyar Gyermekorvosok Társasága Északkelet-magyarországi Területi Szervezete.
„Az idén 90 éves debreceni Gyermekgyógyászati Intézetnek az észak-magyarországi és az észak-alföldi ikerrégió gyógyító, oktató és tudományos központjaként kiemelkedő felelőssége van abban, hogy Balassagyarmattól Balmazújvárosig minden, a gyermekek egészséges fejlődéséért szívvel-lélekkel dolgozó orvos, védőnő és nővér szakmai munkáját segítse az első 1000 nappal kapcsolatos szakmai információkkal is. Meggyőződésünk, hogy az egészségügyi szakma és a szülők támogatásával nem csak a gyermekek életét tehetjük jobbá, de hosszabb távon egészségesebb generációk nőhetnek fel és jelentősen csökkennek majd a népegészségügyi problémák is” – mondta el Prof. Dr. Balla György, a Gyermekgyógyászati Intézet igazgatója.
A csatlakozás bejelentését követően elkezdődött a két régió hat megyéjéből érkező egészségügyi szakemberek képzése is. Ők azok, akik elsőként „Első 1000 nap nagyköveti” címet kapnak, és akiknek alapvető szerepük lesz abban, hogy a térség többi orvosa, védőnője, nővére és maguk a szülők is közvetlen tájékoztatást kapjanak arról, miként csökkenthető a felnőttkori megbetegedések kockázata az első 1000 napban.
„A debreceni Gyermekklinika csatlakozása fontos mérföldkő az Első 1000 program számára. Bízunk benne, hogy Északkelet-Magyarország gyermekgyógyászati központjának példáját számos egészségügyi intézmény követi országszerte, és a szülők edukációjával minden magyar gyermek esélyt kaphat majd az egészséges felnőttkorra” – mondta el Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem docense, az Első 1000 nap programot alapító Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
