Beszélgetés Varga Vince polgármesterrel
Névjegy: 
Név: Varga Vince
Kor: 56 éves
Eredeti foglalkozás: vendéglátós, jelenleg saját mezőgazdasági vállalkozása van,
Család: három gyermeke van, kettő már felnőtt, egy még gimnáziumba jár,
Kedvenc olvasmányok: főként újságok, napilapok,
Kedvenc zene: retro könnyűzene,
Egy kis történelem
Hernádkércs (Kércs) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.
Kércs Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1262-ben említették először Kerch formában írva. A magyar Kér törzs tagjainak települése és abaúji várföld volt, mely a tatárjárás alatt lakatlanná vált. 1262-ben István „ifjabb király” (a későbbi V. István) a lakatlanná vált várföldet a jászói prépostságnak adta.
Kércs másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó Cybryan fia Myxa adományos és vásárolt birtoka volt, mely halála után rokonaira Kinizsi Jánosra és Julára szállt, akik azt közösen birtokolták.
A mindössze 335 lakosú kis település festői környezetben fekszik a Hernád völgyében, s mint Varga Vince fogalmaz a 2010-es nagy árvíz után megépített védőgáttal, nagy gondjuk oldódott meg. Nagyon jó infrasrukturával rendelkezik a falu, de a lakosság egyre jobban elöregszik, s ez ellen bizony nem sok mindent tudnak tenni.
– Önnek bizonyára nagy szívfájdalom az, hogy lassan kiürül a falu, hiszen ha jól tudom született kércsi?
– Nem csak én, de hetedíziglen még az őseim is itt éltek. Én második ciklusban töltöm be a polgármesteri tisztséget, s a testülettel közösen igyekszünk mindent megtenni, hogy akik itt maradtak, vagy visszatérnek szülőfalujukba jól érezzék itthon magukat.
– A falu szép, ápolt, tiszta, a középületek rendben vannak. Milyen fejlesztések történtek az elmúlt időszakban?
– Van 50 közfoglalkoztatottunk, akikkel igyekszünk a település tisztaságát megtartani, a közös tereket ápolni. Az elmúlt időszakban pályázati pénzből rendbe tettük a járdáinkat, s a romos állapotú sportöltözőnket is újjáépítettük. Tavaly fejeztük be közel 100 milliós beruházással a Csillagpontnak nevezett közösségi terünket. Az épület egyaránt alkalmas foglalkoztatási, képzési és közösségi rendezvények lebonyolítására. A képzések közül kiemelkedik a varrónőképzés amely befejeződött, a kőműves- és festőképzés, valamint az informatikai képzés, amely még most is tart.
– Az elmúlt időszakban is volt egy meglehetősen nagy pályázatuk…
– Igen, nyertünk 107 millió forintot telepfelszámolásra, és most 180 millió forintot 11 szociális bérlakás felépítésére. Ezek a lakások nagyon szépek lesznek, s ezzel a település képe is megváltozik majd. Két szobásak, műanyag ablakokkal, kis kertekkel.
– Hogyan fogják biztosítani, hogy ezek a lakások ne legyenek majd lepusztítva egy-két év alatt?
– Terveink szerint a folyamatos ellenőrzéssel tudjuk ezt biztosítani, s érdekeltté is tesszük majd a bérlőket különböző programokkal, hogy óvják új otthonukat. Szeretnénk szépíteni a települést, ezzel is ösztönözni a lakosainkat, hogy ők is szépítsék környezetüket, ezért 500 rózsatövet ültetünk majd el faluszerte.Előbb-utóbb rózsás Hernárdkércsként említenek bennünket.
– Láttam a dombtetőn egy láthatóan régen befejezetlen épületet. Mi a tervük azzal?
– Az a Magyar Szent Föld építménye, amely emlékhelyet, még egykori esperesünk Mészáros József álmodott meg, és kezdett el. Hogy mi a terv vele? Szeretnénk, ha ez majd egy zarándokhely lenne, s ezzel bekapcsolódna a turisztika ezen ágába. Ehhez jól kapcsolható a templomunk, amely az 1700-as években épült. Persze tudjuk, hogy ezt a projektet nem lehet egy-két éven belül megvalósítani, de semmiképpen nem akarunk vele úgy járni, mint a hűvösvölgyi régen elfeledett Szent Föld templommal, hanem ezt mi, élettel teli zarándokhellyé varázsoljuk.
– Köszönöm a beszélgetést!
