Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével. Pedig nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is érinti ez az egészségügyi probléma.
A felmérések szerint Európa felnőtt lakosságának harminc százaléka szenved alvászavartól. Ennek hátterében társadalmi, szociológiai, élettani okok is állhatnak. Az alvászavar kezelhető és az esetek nagy részében gyógyítható is. Azonban az alvás hiányával vagy minőségével kapcsolatos probléma súlyos egészségügyi következményekkel is járhat!
Az Alvás Világnapja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző péntekre, idén március 13-ára esik. 2015-ben a világnap szlogenje: „When sleep is sound, health and happiness abound”, ami körülbelül annyit tesz, mint „a pihentető mély alvás gyümölcse egészség és boldogság.” Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a pihentető alvás fontosságára. 2008 óta a világ több pontján kerül megrendezésre, Magyarország először 2009-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. Az ötlet az Egyesült Államokból indult, de idén már több mint 50 országban tartják meg ezt a napot, és orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy rámutassanak az alvászavarok veszélyeire és aktualitására, hiszen a kialvatlanság napjainkra már népegészségügyi problémává nőtte ki magát.
Egyes kutatások szerint a magyarok mintegy fele találkozott már az alvászavar kellemetlen tüneteivel, de sajnos sokan nem ismerik fel, vagy nem vesznek tudomást a problémáról. Túlhajszolt, rohanó életritmusunknak (felborult bioritmus, elektronikai eszközök túlzott mértékű használata, stimulánsok – koffein, nikotin – túlfogyasztása, nagyfokú és tartós stressz) köszönhetően csak ritkán adottak a nyugodt éjszakai pihenéshez szükséges körülmények.
Az alvás nélkülözhetetlen a szervezetünk számára
Az alvás szervezetünk nélkülözhetetlen aktív állapota, amely elengedhetetlen a testi és szellemi megújulásunkhoz. A nem megfelelő minőségű vagy hosszúságú alvásnak nem csupán fizikai, de szellemi tünetei is lehetnek. A kialvatlanság korai tünetei a fáradtság, ingerlékenység esetleg fejfájás, koncentrációs nehézség és a feledékenység is.
Az alvászavarok megszüntetése nem feltétlenül igényel orvosi beavatkozást. Tudatos stratégiával, életmódváltással dolgozhatunk a problémán. Számos praktika és szabály létezik, melyek betartása megkönnyítheti az elalvást és elősegítheti a nyugodtabb éjszakai pihenést: a sötét, hűvös, csendes szoba, kényelmes matrac, rendszeres lefekvési és felkelési idő, rendszeres napközbeni testmozgás, esti órákban a nehéz ételek, koffein és alkohol elkerülése. Ha azonban a mindennapi rohanó életritmusunk nem mindig teszi lehetővé az ideális életkörülményeket, alvászavar esetén érdemes először a gyógynövényekhez, gyógynövényt tartalmazó készítményekhez fordulnunk.
Az alváskutatással foglalkozó, független amerikai alapítvány, a National Sleep Foundation közleménye szerint a 18-64 év közötti felnőttek alvásigénye napi 7-9 óra.
A legújabb kutatások eredményei
A modern technika hátulütője
Akárcsak a televízió, a gyakran az ágyba is becipelt laptopok, tabletek és okostelefonok is olyan frekvencia tartományú fényt bocsátanak ki, melyek elalvás előtt fokozottan káros hatással vannak a szervezetre. Ez a „kék fény” jelentősen gátolja a melatonin hormon termelődését, mely elalvási nehézségekhez, nyugtalan alváshoz, ezáltal csökkent teljesítőképességhez vezet.
Norvég tudósok megállapították, hogy nemcsak a lefekvés előtti, de a nappali elektronikus eszköz használat is befolyásolja az éjszakai pihenésünk minőségét. A mintegy 10.000 fős kutatásban 16 és 19 év közötti fiataloknál vizsgálták az alvási, illetve az internet és az elektronikus eszközhasználati szokások közti kölcsönhatást.
Mari Hysing, a kutatás vezetője az eredményeket összefoglalva rámutatott, hogy minél többet tölt valaki képernyő előtt, annál kevesebbet alszik az éjszaka és annál nehezebben merül álomba. Az ilyen bioritmusunkra veszélyes eszközök például a televízió, a számítógép, a tablet, az okostelefon és minden olyan egyéb készülék, ami elektromos hullámot bocsát ki.
Alvással a jó memóriáért
A Perspectives on Psychological Science szakoldalon megjelent publikációban[5] amerikai kutatók elemezték és összegezték 50 év több mint 200 alváskutatását az alvás memóriára gyakorolt hatásáról, és arra jöttek rá, hogy a pihentető alvás jótékony hatása évtizedekkel később a kitűnő memória formájában is jelentkezik, vagyis akik a húszas, harmincas és negyvenes éveikben elegendő időt töltenek pihentető mély alvással, azoknak az életében akár három évtizeddel is később kezdődhet majd a memóriájuk romlani. Arra is rámutattak a szakemberek, hogy a napközben beiktatott rövid alvások is jó hatással lesznek a memóriára a nyugdíjas években.
