Az utóbbi időben az ukrán válságot megsínylette a Magyarország és Kazahsztán közötti gazdasági együttműködés is, ezért a két ország készen áll arra, hogy javítsa a gazdasági kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI-nek.
A tárcavezető a kazah fővárosban, Asztanában tárgyalt mások mellett Karim Maszimov kormányfővel, Jerlan Idriszov kazah külügyminiszterrel, Kaszimzsomart Tokajev szenátusi elnökkel, Aszet Iszekesev befektetési és fejlesztési miniszterrel, valamint Erbol Doszajev gazdasági miniszterrel.
Konzultációit követően Szijjártó Péter kifejtette: világossá vált, hogy az európai, az orosz és az ukrán gazdaság mellett Közép-Ázsia gazdaságait is jelentős mértékben megviseli az Ukrajnában kialakult konfliktus és az azzal kapcsolatos kölcsönös gazdasági-kereskedelmi korlátozó intézkedések. Ezért a kazah miniszterelnökkel és külügyminiszterrel is egyetértettek abban, hogy Magyarország és Kazahsztán a mielőbbi békés megoldásban érdekelt Ukrajnát illetően – hangsúlyozta.
Közölte: az ukrajnai események és a gazdasági korlátozások rányomják bélyegüket a magyar-kazah együttműködésre, kereskedelmi forgalomra. Ezen a helyzeten javítani kell, és mivel Kazahsztán továbbra is Magyarország első számú kereskedelmi partnere Közép-Ázsiában, és Kazahsztán legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU, mindkét ország szempontjából ésszerű lenne az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között folyamatos párbeszéd és pragmatikus együttműködés – magyarázta. Hozzátette: Magyarország és Kazahsztán együttműködése fontos alapja lehet a két szervezet közötti kapcsolatnak is.
A külügyminiszter kiemelte: Magyarország támogatja az Európai Unió és Kazahsztán együttműködésének elmélyítését, szorgalmazza, hogy gyors vízumtárgyalások eredményeként a lehető legszélesebb körű vízumkönnyítések lépjenek életbe Kazahsztán esetében. Az EU versenyképességének visszaszerzésében sokat segíthet az együttműködés Kazahsztánnal, ugyanis egy dinamikusan fejlődő országról van szó – vélekedett.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy döntéseket hoztak a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködés fellendítésére. Kazahsztánban hároméves, 24 milliárd dollár értékű beruházási programot indítottak, és azért, hogy minél több magyar vállalat részt vehessen e beruházásokban, pénzügyi-befektetési alapot hoztak létre, amelybe mindkét ország 20-20 millió dollárt tesz első lépésben – mondta. Közölte: a kis- és közepes vállalkozások együttműködésének segítésére az Eximbank 45 millió eurós hitelkeretet nyitott, és a közelmúltban Asztanában kereskedőház nyílt.
A miniszter úgy látja, a két ország közötti gazdasági együttműködés egyik fontos területe az energetika, a Molnak ugyanis több sikeres projektje van Kazahsztánban, a kazah kormány támogatja a magyar cég tevékenységét és annak bővítését az országban. A magyar mezőgazdasági export tekintetében előrelépést jelenthet, hogy a kazah kormány készen áll a magyar szarvasmarhaexport eddigi korlátozásának feloldására – mondta. Hozzáfűzte: Kazahsztán most készül bevezetni az elektronikus útdíjat, és annak kivitelezését valószínűleg egy magyar vállalat végezheti el.
A tárcavezető kitért arra is, hogy Kazahsztán úgy döntött, megépíti az első atomerőművét, és a nukleáris szakértők, mérnökök képzésében Magyarország is részt vehet. Arról is megállapodtak, hogy légügyi megállapodást írnak alá, amely a jogi alapját adja annak, hogy a közeljövőben megteremtsék a két ország közötti közvetlen légi összeköttetést – zárta szavait a miniszter.
MTI
